Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

ELNÖK: A miniszterelnök úr nem is tud erró'l a rendeletről. (Zaj.) .. .egészen egyszerűen levélben értesítették ki a bányákat, valamint a Villamos­művek Országos Szövetségét. Hivatalos levél, hivatalos számmal, hivatalos pecséttel és aláírással ellátva. Szeretném, ha a közgyűlés állást foglalna a kérdésben, azzal a világos állás­foglalással, hogy feltétel nélkül jóváhagyja a víz árszabását, a gáz új árszabását, a villanyáram árszabását és semmiesetre sem engedi meg, hogy azt május l-ig terjedő visszamenő hatállyal megváltoztassuk. Hogy a közellátási miniszternek joga van-e a szénárakat újból megállapítani, kétségtelen, ez a közellátási miniszternek a joga. De nincs joga ezt visszamenő hatállyal megállapítva a többletköltségeket műveinkre hárítani és a főváros vezető­ségét olyan helyzetbe hozni, hogy a főváros népével szemben ne vállalhassa azt a kötelezettséget, amelyet elvállalt és pedig, hogy 3 pengő 50 fillérért adjuk a villanyt addig, amíg ezt adni tudjuk. Olyan fontos állásfoglalás ez, hogy igénybe kellett vennem az igen tisztelt Törvényhatóság közgyűlésének figyelmét és kérnem, hogy az előterjesztést az elmon­dottak szellemében fogadja el. 1 Bp. Szfőv. th. biz. közgy. jkv. 1945. 59. A Középkori Múzeum igazgatójának jelentése a polgármesterhez az intézmény háborús kárairól 1945. július 16. A múzeumok vezetősége és a XI. ü.o. az 1943. és 44. év folyamán mindent elköve­tett, hogy a hatalmas pusztítások a Kőemléktárat minél kevésbé sújtsák. A múzeum elsőrendű és legfontosabb anyagát 1943. évben az e célra átépített pincékben, lég­oltalmi óvóhelyre mentette, de még ebben a biztos elhelyezésben is (három kupola alatt) homokzsákokkal fedte be és torlaszolta el. A kevésbé fontos kőemlékeket, melyek a földszinten maradtak, szintén homokzsákokkal födtük be. Az események igazolták ezt a túlzó óvatosságot, mert bár a Halászbástya északi tornya és környezete több belövést és bombatalálatot kapott, a kőemlékek és műtárgyak semmi­nemű sérülést nem szenvedtek. Kár csak a német katonák azon eljárásából szárma­zott, hogy a földszinten maradt középkori és renaissance kőemlékeket barrikádnak használták föl, az Aquincumi Múzeum ládáit pedig az autók alá tették. Az Aquincumi Múzeum anyagán kívül a Fővárosi Képtár legválogatottabb képeinek és a Petőfi­1. A vitában többek között felszólalt Rajk László is, aki a visszamenőleges szénáremelést minősíthetetlen és leplezetlen reakciós támadásnak minősítette, s javasolta, hogy a közgyűlés tiltakozzon az intézkedés ellen. A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta, s az árszabásra vonatkozó polgármesteri előterjesztést jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom