Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

újjáépítését rendeltem el, ahol az iskolaszükséglet kielégítését az iskola környékének szociális körülményei is sürgetik. Másodsorban helyreállítandók azok a nagyobb, központi fekvésű iskolaépületek, amelyekbe a szomszédos épületek rendbehozataláig több iskolát lehet megfelelő órarendi beosztással elhelyezni. Utoljára kerülnek helyreállításra azok az iskolaépületek, amelyeknek környékén a lakóházak nagyrésze is elpusztult és a lakosság elköltözött. Ezek az iskolaépületek majd akkor pótoltatnak, amikor a környékükön levő lakóházak is újból felépülnek és benépesülnek. Ezért a helyreállítandó, esetleg részben, vagy egészen újraépítendő épületeket — figyelemmel az előbb említett előfeltételekre, oktatási érdekekre és időbeli sorrendre — két csoportra, első és második csoportra osztottam. Az első csoportba a 85.973/1945.—VII. sz. rendeletemmel azokat az iskolaépületeket soroztam, amelyeknek helyrehozatala halaszthatatlanul szükséges. A 88.322/1945.—VII. sz. rendelet második csoportba osztotta be azokat az iskolaépületeket, amelyeknek helyreállítása a tanulóifjúság beiskolázásának sérelme nélkül rövidebb időre elhalasztható volt. Az iskolaépületek javítása és helyreállítása ezen az alapon meg is indult. A munkálatok egyrészét a polgármesteri XIII. ügyosztály, más részét pedig a kerületi elöljáróságok végzik. Az első csoportba sorozott kb. 90 iskolaépület nagyobb része már javítás és rendbehozatal alatt áll és az építőanyag és munkaerő igénybevételének lehetősége szerint napról-napra újabb épületek kerülnek sorra. Nagy fontossága van az épületek helyreállításánál az üveganyag pótlásának. Az épületek ablakainak egy részét az iskolák oktatótestületének tagjai — akik egyúttal az épületek romeltakarítását is végezték — beüvegezték. Ez a munka azonban hiányos. Ablakonként csak 2—3 ablakszem került beüvegezésre, mert elegendő üveganyag nem állott rendelkezésre. Az ablaktáblák többi fiókjait fa- vagy papíranyaggal zárták el. Ez a helyzet a téli időben sem a világítás, sem a fűtés miatt fenn nem tartható. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a tantermek ablakainak legalább egyik szárnya beüvegeztessék. Megállapíttattam végül azt is, hogy kiknek van az épületekben szolgálati lakásuk, kik laknak a szolgálati lakásokban jogosan és kik azok, akik a háborús években, főképen a főváros ostroma alatt beállott szükséghelyzetek következtében, engedéllyel, vagy anélkül beköltöztek az iskolaépületek szolgálati lakásaiba, vagy pedig lakás céljaira iskolai helyiségeket vettek igénybe. A beérkezett jelentéseket az ügyosztály most dolgozza fel és mindazokat, akik az iskolaépületekbe engedély nélkül beköltöztek, ki fogom telepíteni. A már korábban kiadott engedélyek is szigorú revízió alá kerülnek. A községi iskolaépületek egy része, több iskolaépületnek pedig egyes helyiségei jelenleg is más, nem iskolai célra vannak igénybevéve. így katonai, vagy egyéb kórház céljára négy épület, katonai beszállásolásra két épület, deportáltak átmeneti elhelyezésére három épület, közigazgatási intézmények és egyéb hivatalok elhelyezésére pedig hat épület van teljes egészében lefoglalva. Ezeken felül 81 iskolaépületben 150 helyiség katonai beszállásolás, munkásalakulat, honvédelmi munkaszolgálatosok, különböző intézmények, élelmiszerjegy-fiókok stb. elhelyezésére szolgál. Az iskolák működését ez a körülmény nagyon megnehezíti. Vannak közigazgatási kerületek, amelyekben az iskolaépületek igénybevétele miatt az iskolákat annyira össze kellett zsúfolni, hogy egy épületben 2—3, sőt A—6 iskola is működik. Ilyen városrészek pl. a VII.,