Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)
A tanulók létszáma Budapest ostroma után a községi iskolákba felvételre jelentkezett tanulók létszámát az alábbi táblázat tünteti fel: Tanulók száma Osztályok száma A létszám emelkedése, az 1943/44. az 1944/45. az 1943/44, az 1944/45. vagy csökkenése tanévben tanévben tanévben tanévben vagy csökkenése I. Törvényes kötelezettség alapján fenntartott iskolák: Népiskolák 42.487 21.222 1.245 829 — 21.265 Polgári fiúiskolák 10.130 5.100 268 145 — 5.021 Polgári leányiskolák 11.735 6.546 305 185 — 5.189 Iparos tanoncfiúiskolák 14.025 5.191 395 210 — 8.834 Iparos tanoncleányiskolák 3.542 925 109 30 — 2.617 Keresk. tanonciskolák 1.889 294 54 20 — 1.595 Összesen: 83.908 39.387 2.276 1.419 — 44.521 II. Törvényes kötelezettség nélkül fenntartott iskolák: Fiúgimnáziumok 1.099 717 28 24 — 362 Leánygimnáziumok 1.834 1.173 49 43 — 661 Keresk. fiúközépisk. 3.659 2.256 83 57 — 1.403 Keresk. leányközépisk. 1.887 1.341 44 39 — 546 Női keresk. szaktanf. 629 117 14 7 — 512 Iparrajziskola 462 44 39 30 — 418 Középfokú kert. tanint. 122 48 7 4 — 74 Női gazd. és házt. isk. 65 24 3 3 — 41 Házt. továbbképző tanf. 70 — 5 —• — 70 Nőipariskolák 129 57 12 9 — 72 Felsőbb zeneiskola 358 301 — — — 57 Zenetanfolyamok 1.720 1.134 — — — 586 Gyógyped. intézet 96 — 7 — — 96 Összesen: 12.130 7.212 291 216 — 4.918 I. 83.908 39.387 2.276 1.419 — 44.521 11. 12.130 7.212 291 216 — 4.918 Összesen: 96.038 46.599 2.567 1.635 — 49.439 A tanulólétszám ilyen nagymértékű visszaesésének körülményei vizsgálat tárgyát képezik, s a tanköteles korú gyermekek összeírása folyamatban van. A 85.631/1945.—VII. sz. polgármesteri rendelet valamennyi községi iskolában eltörölte a beírási és tandíjat. 3 Továbbra is érvényben tartja azonban ez a rendelet a tanfolyamok díjait, valamint a magántanulóktól szedendő beírási és tandíjakat. A 86.276/1945.—VII. sz. polgármesteri rendelet értelmében azokban a községi közép- és középfokú iskolákban, amelyekben a német nyelv tanítása kötelező volt, a német nyelvet ezután nem kötelező, hanem fakultatív tárgyként kell tanítani és a tanulók az orosz, vagy a német nyelv tanulása között szabadon választhatnak. A Nemzeti Segély gyermekkihelyezési akciója révén mind több és több gyermek nyer vidékre kihelyezést. Az eltávozott gyermekek korábbi vizsgára kapnak engedélyt. 3. Lásd erre vonatkozóan a 60. sz. iratot.
