Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

eredménye mutatja, hogy a k. pártnak helyes volt az az álláspontja, mely szerint a szociáldemokráciának még tömegbefolyása van, amelyet veszedelmes lenne alábecsülni. c) A kormánynak az a kísérlete, hogy Migrayék segítségével az ösztönös, baloldali munkásságot fogja a fassizmus szekerébe, ennek a kísérletnek belsó' ellenmondásai és a k. pártnak következetes, támadó fellépése következtében csődöt kell, hogy mondjon. A baloldali munkásság nem a fassizmusnak, hanem a k. pártnak lesz a bázisa. d) A fassizmus bázisa a visszamaradt rétegek, a vidéki és a faluból jövő munkásrétegek. Mutatják ezt a vállalati pénztárak eredményei is, ahol a vasgyárakban (Ganz-Danubius, Ganz-Villamos, Vörner, Láng stb.) a 3. sz. lista jelentősen felülmúlta az 1. sz. lista szavazatait, míg a textilgyárakban (nők!) jelentősen nagyobb volt a fassiszta 1. sz. lista szavazóinak száma. e) A szavazástól tartózkodó 500 000 munkás hatalmas táborában nagy tartalékai vannak a k. pártnak. A szociáldemokrácia a választásokon felvonultatta tömegeinek túlnyomó nagy részét, a nyílt fassizmus is kényszerrel-terrorral megmozdította táborát. 500 000 munkást nem tudott megmozdítani sem a szociálfassizmus, sem a nyílt fassizmus. Ezekben a tömegekben a legnagyobb tartaléka a k. pártnak van. f) A választások tanulsága, hogy a k. pártnak erősen kell forszíroznia a vidéki munkástömegek, a nőmunkástömegek (textilipar) között való munkát. A nőmunka komoly megindítása egyik fontos része a fassizmus elleni harcnak. d) A választások tanulsága, hogy a kivált szervezetekben folytatni és élesíteni kell a Migray-féle fassizmus elleni harcot, úgy, hogy egyszersmind ne tévesszük szem elől, hogy a fassizálás elleni harcban a főellenség a szociálfassizmus. A szociálfassizmust, és a Migray-féle fassizmus, valamint a fassizmus valamennyi fajtája ellen csak úgy fog tömegeket vezetni tudni és gyülekeztetni a k. párt, ha következetesen megvalósítja a nyílt sisakos politikát. Pl. Archívum. 500 f. Fogalmazvány. 116. A fővárosi törvényhatóság ellenzéki pártjainak rendkívüli közgyűlésen tett indítványai az új fővárosi törvényjavaslat módosítására 1930. február 7. Az elnök

1 bejelenti, hogy a mai rendkívüli közgyűlést Peyer Károly bizottsági tagnak és társainak kérelmére hívta össze. Peyer Károly bizottsági tag az ügyrendben előírt időben benyújtotta indítványát, mely a következőképpen hangzik: „Indítványozom, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága intézzen feliratot az országgyűléshez a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat visszavonása, illetve az önkor1. Ripka Ferenc főpolgármester.