Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

A választáson indult pártok Megnevezés Az érvényes Mandátumok Megnevezés szavazatok száma % száma % Keresztény Nemzeti Egyesült Párt Keresztényszociális Párt Függetlenségi Párt Demokrata Párt Nemzeti Szabadelvű Párt Magyar Munkáspárt Nemzeti Középpárt Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt Pártonkívüliek Összesen 167 511 35 974 7 570 68 009 1 929 2 119 8 552 4 180 32 772 328 616 41,2 1,9 16,7 0,5 0,5 2,1 1,0 8,0 80,7 15 2 22 68.2 22,7 ! 00 Férfi választó Női választó Összes választó Jogforrás száma 24 éven felüliek %-ban száma 24 éven felüliek %-ban száma 24 éven felüliek %-ban Az 1871. évi XXXIII. tc. szerint 1914-ben Az 1913. évi XIV. tc. 58 í 600 31,6 — — 581 600 15,5 szerint 1918-ban Az 1918. évi XVII. tc. 838 500 44,1 — — 838 500 20,9 szerint az 1910. évi adatok alapján Az 1918. évi XVII. tc. 1 250 100 67,7 — — 1 250 100 32,2 szerint az 1920. évi adatok alapján Az 5987/1919 ME 1 498 400 77,3 — — 1 498 700 36,7 rend. alapján 1 600 000 85,0 1 400 000 44,2 3 000 000 75,0 Később a Friedrich-féle választási rendelet már túl liberálisnak bizonyult s az 1922-ben közzétett Bethlen-féle 2200-as miniszterelnöki rendelet mintegy 20%-kal csökkentette a választók számát (3 millió helyett 2,4 millióra) ezenkívül a törvényhatósági jogú városok kivételével nyílt szavazást vezetett be. A választásokon résztvevő pártok közül a fővárosban a legtöbb szavazatot a Keresztény Nemzeti Egyesült Párt (KNEP) nyerte el. E párt 1919. szept.-ben alakult a Friedrich-féle Keresztény Nemzeti Pártból, az Ernszt Sándor—Huszár Károly vezette Keresztényszociális Gazdasági Pártból, amely az 1894-ben alapított keresztény Néppárt utódának volt tekinthető és a Haller István-féle keresztem szocialista csoportból. A KNEP a katolikus egyház befolyása alatt álló tömegeket, az ellenforradalmi érzelmű kispolgárságot és értelmiséget, a köztisztviselőket nyerte meg fellépésével. A Demokrata Párt a Vázsonyi Vilmos vezette vagyonos városi polgári középrétegek és a zsidó burzsoázia érdekeit, a Nemzeti Középpárt báró Perényi Zsigmond és Heinrich Ferenc vezetésével a mérsékelt városi nem zsidó tőkés csoportokat képviselte. A Nemzeti Szabadelvű Párt Bárczy István és Ugrón Gábor kísérleti léggömbje volt a politikai atmoszféra felderítésére. Súlyos vereséget szenvedett a fővárosban az országos választásokon győztes Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt, amely 1919. nov.-ben alakult a Nagyatádi Szabó-féle Kisgazdapárt és a Rubinek—sokorópátkai Szabó-féle Agrárpárt egyesüléséből. E három utóbbi párt fő exponenseivel együtt 1922—1926 között beolvadt az 1922-ben alakult kormánypártba, a Bethlen-féle egységes pártba.