Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

jobboldali, antiszemita politikus. Az első nemzetgyűlésbe Rákospalotán a Keresztény Nemzeti Egyesüléspárti programmal válasz­tották be. — 32. Buday Dezső, (1868—1932) mérnök. A keresz­ténypárt városi és országos vezérkarába tar­tozó politikus. 1920-tól választott, 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak. 1922-től a Közmunkák Tanácsának és 1923-tól a BSZKRT igazgatóságának tagja. — 181. Bukovszky Viktor, (1874—1926) tanácsnok, 1915-től 1926-ig tagja a tvhat. biz.-nak.— 64. Búzáth János, (1870—1936) városi főtisztviselő. 1923-tól 1931-ig alpolgármester. 1934-ben a Községi Takarékpénztár elnökévé válasz­tották. — 183, 602. Büchler József, (1886—1958) nyomdász, szo­ciáldemokrata pártmunkás, a Népszava és a Szocializmus c. tudományos folyóirat mun­katársa. 1925-től 1941-ig tvhat. biz. tagja, 1942. jan. 1-vel megfosztották mandátumá­tól. 1931—1935 között képviselő. — 193, 258, 477, 500, 519. Chautemps, radikális-szocialista francia poli­tikus, 1924—1933 között belügyminiszter, majd miniszterelnök. — 241. Chikán Béla, 1924—1939 között Pesterzsébet polgármestere. — 320. Chorin Ferenc, (1879—1964) nagytőkés, a Sal­gótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója majd elnöke. 1927-ben felsőházi tag. 1928— 1942 között a GYOSZ elnöke. — 596. Clerk, Sir George Russel, angol diplomata. Az antant hatalmak megbízásából 1919. ok­tóber végén Magyarországra jött a Horthy­rendszer stabilizálásának elősegítésére, s köz­reműködésével megalakult a Huszár-kor­mány, az ellenforradalmi pártok „koncent­rációs" kormánya. — 20, 23. Czermann Antal, (1885—?) miniszteri osz­tálytanácsos, kormánypárti politikus, a bu­dafoki Actio Catholica elnöke. 1935-ben képviselői mandátumot nyert. — 421. Csanády Gusztáv, (1895—f) városi főtiszt­viselő, 1943-ban tanácsnok, a társadalom­politikai ügyosztály vezetője. — 555. Csapó Sámuel, (1883—1947) lakatos. 1924-ben a Vas- és Fémmunkás Szövetség titkára. A Szakszervezeti Tanács és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja. Tvhat. biz. tag, 1930—1935. és 1941—1944. években. — 312. Csatay Lajos, (1886—1944) vezérezredes. 1943. jún. 12-től 1944. okt. 15-ig honvédelmi mi­niszter. — 527, 542. Cseh Jenő, (1881—?) közjegyző-helyettes, kereszténypárti politikus, a tvhat. biz. tagja 1925-től 1930-ig. — 201. Cselényi Pál, (1885—?) a Nemzeti Hitel­intézet igazgatója, a Keresztény Községi Párt ügyvezető alelnöke. 1931—1944 között tvhat. biz. tag. 1939-től 1944-ig képviselő. — 466. Csernoch János, (1852—1927) legitimista főpap. 1913-tól esztergomi érsek, hercegprímás. Jelentős szerepe volt a Keresztény néppárt alapításában és a keresztényszocialista moz­galom kiépítésében. — 18, 20, 43, 55, 80, 84, 155, 156. Csilléry András, (1883—f) fogorvos, a Ke­resztény Községi Párt alelnöke. A Peidl­kormányt megdöntő ellenforradalmi Fehér­ház szervezet egyik irányítója. 1919-ben a Friedrich-kormány népegészségügyi minisz­tere. 1922—1938 között kereszténypárti, 1939-től, miután Wolff halálát követően a kereszténypárt elnökeként annak fővárosi csoportjával csatlakozott a MÉP-hez, kor­mánypárti képviselő. 1920-tól választott, 1931 óta örökös tagja a tvhat. biz.-nak. — 48, 104, 109, 111, 170, 279, 466, 467, 477. Csilléry Dezső, (1878—1955) ny. szfőv-i fő­mérnök a BSZKRT műszaki igazgatója, majd helyettes vezérigazgatója. — 304. Csoór Lajos, (1893—?) lapkiadó, szélső­jobboldali politikus. 1935 és 1944 között a Népakarat Párt képviselője. — 516. Csorba János, (1897) jogász, kisgazdapárti politikus. 1945. jan. 21-től 1945. máj. 14-ig a felszabadult Budapest első polgármeste­re. — 580, 581. Csupor József, (1872—1945) pénzügyi tanács­nok. 1913-tól 1930-ig. A főváros külföldi hitelezőivel létesített párizsi, bázeli, és az 1925. évi ostendei egyezmények, valamint az 1926. évi 20 millió dolláros kölcsön fel­vételének előkészítője. — 183. Darányi Kálmán, (1886—1939) nagybirtokos, köztisztviselő, 1927-től képviselő, 1928— 1935 között politikai államtitkár a miniszter­elnökségen, 1935. jan. 9-től földművelésügyi miniszter, 1936. okt. 10-től 1938. máj. 13-ig miniszterelnök. Nevéhez fűződnek a győri fegyverkezési program, az első zsidótörvény és a sajtószabadság korlátozására hozott intézkedések. — 408, 606. Deák Lajos, (1885—1949) molnár, szociálde­mokrata pártmunkás, az országos párt­választmány végrehajtó bizottságának tagja, a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének főtitkára. A tvhat. biz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom