Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

Erről egyébként a székesfőváros főpolgármesterét is egyidejűen értesítettük. Fogadja Méltóságos Polgármester Úr kiváló tiszteletünk nyilvánítását Büchler József titkár városi bizottsági tag Gy. Pm. I. 1930—7652. Tisztázat. 123. A Pesti Hírlap tudósítása a munkanélküliek budapesti tüntetéséről 1930. szeptember 1. Súlyos zavargások a munkanélküliek tüntetésén. A rendőrök és tüntetők között több ízben összeütközésre került a sor. A Városligetben és az Andrássy-út vidékén rombolt és károkat okozott a tömeg. — Egy halottja és igen sok sebesültje van a több órán át tartó tüntetésnek. — A mentők hetvenkilenc esetben nyújtottak segítséget. Hét rendőr sebesült meg. — Kétszáz tüntetőt állítottak elő a rendőrségen. A szocialisták szerint kommunisták furakodtak soraikba és azok romboltak. A rendőrség egy esetben használta revolverét, egyébként karddal verte szét a romboló és tüntető tömegeket. Szeptember elsejének verőfényes reggelén Budapest lakossága nem sejtette, mire ébred. A kora reggeli órákban az üzletek kinyitottak és munkába induló emberek siettek az utcán, csak úgy, mint más reggelen. A kíváncsi szemek még rendőröket sem láthattak az utcán, bár a főkapitányság Budapest és a környék területére vasárnap éjjel két órától teljes készenlétet rendelt el. A zsúfolt villamosok robogtak az utcán és a derűs napfényben hivatalaikba, munkahelyükre igyekvő lakosok jobbára bíztak abban, hogy szeptember elsejére elhatározott munkáskivonulás is simán bonyolódik le tüntető séta alakjában, mint május elsején történt.

1 Kevésbé remélték ezt azok, akik ismerték a munkásság felkészülését. A szociáldemokrata párt és a szakszervezeti 1. 1930. aug. 25-én a szakszervezeti tanács bejelentette a rendőrfőkapitányságnak, hogy szept. 1-én a városligeti gyermekjátszótéren gyűlést kíván tartani a munkanélküliség ügyében, ahová a munkanélküliek a szakszervezetek helyiségeiből, a dolgozó munkások 11 óra után a gyárakból — a fő útvonalakon — fognak felvonulni. Aug. 28-án a szakszervezeti tanács és a budapesti üzemek bizalmi férfiai elhatározták, hogy a rendőrfőkapitányság előző napi tiltó rendelete dacára a tervezett tüntetést végrehajtják, olymódon, hogy a munkásság végigsétál a főváros főbb útvonalain. A szakszervezeti tanács körlevele szerint: „A tüntetés nem néma tüntetés, de ügyelni kell arra, hogy semmiféle rendzavarás vagy rombolás ne történjék és ha történnek ilyen rendzavaró kísérletek, meg kell akadályozni." (Közli: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1929—1935. Bp. 1964. 90—91. o.)