Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

milyen óriási bérek alakultak ki. A békebelinél sokkal nagyobb összegű béreket kérnek. Már most, ha itten november 1-én felszabadulnak a lakások, és nem lesz semmi­féle gátja a lakásbér felemelésének, akkor ugyanaz fog történni a régi házakban, ami történik az új házakban, vagyis a lakásbéruzsora a legnagyobb mértékben dúlni fog itten. Nem lehet a háztulajdonosok jószívűségére, kegyelmére, önkényére, vagy szeszélyére építeni. • KN. 1927—1932. VI. K. 79—81. o. 98. A Budapesti Törvényhatósági Bizottság Szociáldemokrata Csoportja bejelenti a főpolgármesternek távolmaradását a Kossuth-szobor avatási ünnepségéről 1927'. november 2. A budapesti törvényhatósági bizottság szociáldemokrata tagjai megkapták Méltóságod 1 meghívását a f. év november 6-án lezajló Kossuth-szobor leleplezési ünnepségére. Intézőbizottságunk határozata értelmében csoportunk tagjai az ünnep­ségen nem vesznek részt. Röviden meg kell indokolnunk határozatunkat. Kossuth Lajost, minden idők legnagyobb magyar államférfiát a történelem úgy ismeri, mint aki az emberi jogokért, a szabadságért, a jobbágyság felszabadításáért és az emberi egyenlőségért küzdött. Egész életét, küzdelmét ezek a grandiózus célok aranyozzák be. O maga az elnyomó Habsburgok ellen való élő tiltakozásképen évtizedeken át emigrációban élt és ott is halt meg. A mai kormányzat, amely mind annak, amiért Kossuth Lajos harcolt, az ellenkezőjét cselekszi és mert hipokritaság­nak 2 tartjuk, hogy Kossuth Lajos szobrát ez a hivatalos Magyarország leplezze le, az ünnepségtől távolmaradunk. Fogadja Méltóságod tiszteletünk nyilvánítását. Büchler József titkár. törvényhatósági bizottsági tag. Főp. 1927—2081. Tisztázat. 13 1. Ripka Ferenc. 2. Álszenteskedésnek, képmutatónak. 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom