Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

dásuk abból nem lehet, hogy mi mindenféle olyan intézkedéseket tettünk, amelyek­ről nem tudtuk, hogy azok foganatosítása hogyan fog végződni. Ezek a letartóztatott egyének most várják a további vizsgálatot. Erről természe­tesen még nem tudok részletesen beszámolni, mert hiszen a vizsgálat most van folyamatban. Mondhatom azt, hogy ennél az egész akciónál úgy a rendőrség, mint a kivonult katonaság, amely somogyi, baranyai és tolnamegyei legénységből állott, a legkiválóbban viselkedett és a legkiválóbban teljesítette mindenki a maga kötelessé­gét, úgy, hogy semmi okom nincs bárkire nézve megváltoztatni azt az álláspontomat, amelyet mindig vallottam, hogy nyugodtan támaszkodhatom minden néven nevezendő fegyveres erőre. Az intézkedéseket magukat a rendőrség végezte s a katonaság támogatta őt ebben. Sávoly tábornok és Szvasztics ezredes vezetésével, azonkívül Prónay alezredes is részt vett a tisztítás munkájában. A rendőrség részéről a főkapitány úr c személyesen vezette a dolgokat. A belügyminister úr és a honvédelmi minister úr 7 többször, kétszer is lent voltak. Én magam is a ministertanács után éjjel megnéztem az akció lefolyását és konstatáltam azt, hogy semmiféle erőszakot itt nem kellett alkalmazni; elég volt az, hogy felléptünk, erélyt mutattunk és ennek az erélynek máris meg volt az eredménye. B. Szterényi József: Csak erély kell! (Felkiáltások: Régen mondjuk!) Gr. Teleki Pál ministerelnök: Sajnos, másként áll a dolog egy másik ponton, ahol szintén szükségesnek láttunk intézkedéseket tenni. Budapest környékén, az ú.n. Ehmann-telepen 8 volt egy bizonyos munkásosztag, amelynek a létszáma fel­szaporodott, amelynek nem volt egészen olyan erős vezetése, amilyen szükséges lett volna. Sok olyan elem volt benne, amely úgy látszik, hogy ilyenféle akcióban Budapesten részt vehetett. Nem akarom itt azokat az akciókat jellemezni, hiszen kisebb rendzavarástól a legnagyobb rendzavarásig mindenféle előfordult és majd a vizsgálat fogja kideríteni, hogy ki milyen bűnös, de szükségesnek láttam, hogy ott is rend teremtessék. Tegnap délután oda is rendőrség és katonaság vonult ki és sajnos, mikor oda bevonultak, a rendőrségre és katonaságra lövések tétettek, s ennek következtében a katonaság kénytelen volt fegyverét használni. (Helyeslés.) Ennek sajnos, négy áldozata van. (Felkiáltások: A katonaság részéről?) Nem. Hála Istennek, a katonaság és a rendőrség részéről egy áldozat sincs. Én a többi ember­életet is emberi szempontból őszintén sajnálom, de példát kellett statuálni. (Helyeslés.) Rupert Rezső: Brigantikat nem kell sajnálni! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Én nem adhattam ki más rendelkezést, minthogy mindenki legyen felruházva teljes hatalommal, hogy ne legyen megkötve a keze, az intézkedések megtételében, mert ha az illetők keze meg van kötve, minden intéz­kedés félintézkedés marad, és akkor senki sem tud erélyt mutatni. (Helyeslés.) Ezek azok a dolgok, amik az éjjel lefolytak és azt hiszem, hogy ezeknek az intézkedéseknek megtételére feltétlen szükség volt. Ne méltóztassék azonban azt gondolni, hogy ezzel az egész be van fejezve. Ez az akció tovább folyik ott a telepen is, másrészt pedig tovább folyik az országban is. Elsősorban: a belügyminister úr 6. Mattyasovszky György. 7. Ferdinándy Gyula és Sréter István. 8. A mai XVI., Sashalmon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom