Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

Lakatos Géza, (1890—1967) vezérezredes, 1943­ban a magyar megszálló haderő parancsnoka a keleti fronton. 1944. aug. 29-től okt. 16-ig miniszterelnök. A nyilasok Sopronban rövid ideig őrizetbe vették. — 545, 547. Lamotte Károly, (1888—1970) városi főtiszt­viselő. 1924-től a főpolgármesteri hivatal, 1926-tól — tanácsnokként — az elnöki, 1927­től a pénzügyi ügyosztály vezetője, a Községi Takarékpénztár igazgatósági tagja. 1935-től 1938-ig alpolgármester, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke. — 266, 267, 289, 431, 605. Láng Lajos, (1885—1952) jogtanácsos, az Angol—Magyar Bank Rt. igazgatósági tagja. 1928—1941 között tvhat. biz.-i, 1933—1939 között felsőházi tag. 1942. jan. 1-én mint a Polgári Szabadság Párt tagját megfosztot­ták mandátumától, 1944-ben a németek letartóztatták. — 500. László Jenő, (1878—1919) ügyvéd, a munkás­mozgalom mártírja. Az 1918. nov.-ben meg­alakult KMP első központi bizottságának tagja, a Tanácsköztársaság ideje alatt a for­radalmi törvényszék politikai biztosa. A Pro­letárdiktatúra megdöntése után kivégezték. — 601. Lázár Andor, (1882—?) ügyvéd, kormány­párti politikus. 1931—1939 között képviselő, 1932-től 1938-ig igazságügyminiszter. —• 408. Lázár Ferenc, (1883—?) közjegyző, keresz­ténypárti politikus. 1920-tól választott, 1931­ben örökös tagja a tvhat. biz.-nak. 1927-ben delegálták a felsőházba. — 543. Lázár Miklós, (1887—?) újságíró, a bécsi és szegedi ellenforradalmi mozgalmak részt­vevője. 1925—1930 között tvhat. biz. tag. 1930-tól 1935-ig képviselő. — 256. Lepold Antal, (1880—1971) pápai prelátus, kanonok. A prímási könyvtár és a Keresz­tény Múzeum volt igazgatója. 1926-tól az esztergomi egyházmegye főtanfelügyelője. — 44. Lévai Oszkár, (1890—1920) tisztviselő, a mun­kásmozgalom vértanúja. A SZDP majd a KMP tagja, a Vörös Hadsereg politikai biz­tosa. A Tanácsköztársaság megdöntése után — Bécsből hazatérve — mint illegális párt­munkást elfogták és kivégezték. — 602. Lévai Sándor, (1877—?) nyomdász, lapszer­kesztő, szociáldemokrata politikus 1925— 1941 között tvhat. biz. tag. 1942. jan. 1-vel megfosztották mandátumától. — 500. Liber Endre, (1878—1936) liberális gondolko­dású városi főtisztviselő. 1917-ben főjegyző. 1919 után menekültügyi kormánybiztos, a nyomorenyhítő akciók és a lakásépítési ügyek vezetője. 1923-tól tanácsnok, 1931-től alpol­gármester. — 172, 174, 604. Magasházy László, (1879—1959) tábornok, 1920—1929 között Horthy szárnysegéde, 1939—1944. években képviselő, — 84. Magyar Miklós, (1881—?) az Űjságüzem Rt. igazgatója, demokrata politikus. 1909-től 1918-ig és 1925-től 1944-ig tagja a tvhat. biz.-nak. — 178, 430, 546. Malasits Géza, (1874—1948) lakatos- villany­szerelő, szociáldemokrata politikus. 1904-től 15 éven keresztül Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségének titkára, majd a SZDP központi vezetőségének tagja. 1921­ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet cégvezetője. 1924-től 1944-ig képviselő. A Gestapo koncentrációs táborba hurcolta. — 479. Malinovszkij, Rogyion Jakovlevics, (1898— 1967), a Szovjetunió marsallja. A Magyar­ország felszabadításában résztvevő 2. ukrán front parancsnoka. — 573, 575. Mandl Oszkár, ügyvéd, 1937—1941 között szo­ciáldemokrata tvhat. biz. tag. 1942. jan. 1-vel fosztották meg mandátumától. — 500. Matuska Szilveszter, volt százados, bécsi gyá­ros, az 1931. szept. 12-i — a statárium beve­zetésére ürügyül szolgáló — biatorbágyi me­rénylet elkövetője. — 245, 325. Mattyasovszky György, rendőrfőkapitány. 1920-ban tvhat. biz. tag. — 53, 77. Mayer János, (1871—1955) kormányt támo­gató kisgazdapárti politikus. Többízben töl­tött be különféle miniszteri tárcákat a Bethlen kormányban. 1921. ápr. 14-től 1921. jún. 29-ig közélelmezési, 1921. dec. 3-tól 1922. jún. 16-ig, majd 1924. nov. 15-től 1931. aug. 24-ig földmívelésügyi miniszter volt. — 212. Melly Béla, tanácsnok az Árvaszék, majd a Vásárpénztár elnöke. 1904-től 1920-ig a tvhat. biz. tagja. — 183. Meskó Zoltán, (1883—1959) ügyvezető elnöke Nagyatádi Szabó István kisgazdapártjának. 1932-ben az első magyar nyilaskeresztes párt létrehozója. Pártja jelvényéül választotta a zöldinget és a nyilaskeresztet. 1920-tól 1935­ig továbbá 1939-től 1944-ig volt képviselő. A felszabadulás után háborús bűnösként elítélték. — 219. Mészáros János, (1873—1947) prelatus-kano­nok, 1940-ig érseki általános helytartó. — 55, 379, 381, 433. Migray József, (1882—1938) újságíró, a Nép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom