Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

száma. Ha szorosan Budapesten nézzük a tüdővészben elhaltaknak számát, akkor még rettenetesebb eredményre jutunk. 1914-ben Budapesten 3133 ember halt meg tüdővészben, 1919-ben 7495, és 1921-ben már a 15 000-et is meghaladta azoknak a száma, akik tüdővészben haltak el. Egy összehasonlítást teszek. Tüdővészben természetesen ott haltak meg legtöbben, ahol egyszobás, túlzsúfolt lakásokban laktak. Messzire vezetne, ha mindezekre a lakásokra és a tuberkulózisra vonatkozó adatokat a Nemzetgyűlés elé tárnám. Rendkívül érdekes adatokat találunk itt. Ha sorra vesszük Budapest kerületeit, pontosan meg lehet állapítani, hogy a Lipótvárosban, ahol a legtöbb nagy lakás van, a legkevesebben haltak meg tüdővészben. Ellenben a X. kerületben, ahol pl. 8 a lakósűrűség, annál többen pusztultak el e bajban. Végig lehetne ezt vezetni minden kerületben és szorosan összefüggő okokat lehetne találni a tuberkulózis és a lakósűrűség között. Ez mutatja a legélénkebben, hogy mennyire összefügg a lakáskérdés a közegészségügy kérdésével. Azonban nemcsak a tuberkulózisnál folytattam ezeket a vizsgálódásokat, hanem a gyermekhalandóság tekintetében is. Azonban ezekkel az adatokkal nem akarom untatni a t. Nemzetgyűlést. Itt is rá fogok mutatni arra, hogy a lakósűrűség egyik oka annak, hogy a gyermekhalandóság folyton emelkedik. Itt van azután az alkohol kérdése. Pontosan ki lehet mutatni számadatokkal, hogy az alkoholizmus leginkább ott terjed, ahol kis, túlzsúfolt lakások vannak. A munkásság között akárhányszor azért terjed olyan nagy mértékben az alkoholizmus, — és sajnos, meg kell állapítanom, hogy a munkásosztályban terjed leginkább — mert nincs tisztességes, becsületes, nyugodt otthonuk. Annak az embernek, akinek tisztességes lakása van, aki tisztességes, nyugodt családi otthont tud magának építeni, kevesebb oka van arra, hogy a házon kívül, a lakásán kívül keresse meg nyugalmát és szórakozását. Gaal Gaszton: Csakhogy 300 milliárd kellene, hogy ezen segítsünk, nem háromszáz millió. Ez a Dunába öntött víz! Frühwirth Mátyás: Ez tényleg így van, de ha nem tesszük meg az első lépést, akkor sohasem jutunk ahhoz a célhoz, amelyet el akarunk érni. Gaal Gaszton: Ez csak gseft

3 azoknak, akik építenek! Karafiáth Jenő: Valahol csak kezdeni kell! Frühwirth Mátyás: Azok az erkölcsi szempontok, amelyek itt szintén tekintetbe jönnek, szintén igen érdekes adatokat láttatnak velünk. Arra nézve, amire az előadó úr hivatkozott, nevezetesen az ágyrajárók kérdésére nézve a legutóbbi statisztika szerint igen érdekes adatokkal tudok szolgálni. 191 l-ben pl. az ágyrajárók a lakosság 12%-át tették ki. 1919-ben ez a szám felment 28%-ra. A legutolsó, az 1921-iki népszámlálás szerint pedig már 37,7, kereken 38 %-ra rúgott fel az ágyrajárók száma. E tekintetben nem kell másra hivatkoznom, mint arra, hogy még a képviselő urak között is vannak, sajnos, olyanok, akik nem kapván lakást, ágyra járnak. Ez a legszomorúbb bizonyítéka a mai nagy lakásínségnek, hogy még a legfőbb törvényhozó testület tagjai is kénytelenek ágyrajárni, mert nem tudnak lakást szerezni. Nem régen résztvettem egy lakásrazzián. Éjszaka mentünk el Budapest környékére és embereket a budapesti közművek csatornáiból húztunk ki, akik ott töltötték az éjszakájukat, ott laktak hónapokon keresztül. Az a forró gőz, amely a csatornától 3. Üzlet (német).