Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Ennek a nemzeti ünnepnek a magyar névhez méltó módon kell lefolynia és az idó' viszontagsága dacára is legalább úgy, de jobban kell sikerülnie, mint az 1871-iki strassburgi francia ünnepnek.

2 Januárban, télvíz idején leplezzük le a szobrokat, — mert úgy érezzük, nem várhatunk még március 15-éig sem. — A nemzetnek szüksége van erre a négy oltárra! Elfojtott érzéssel és nemzeti büszkeséggel állítjuk a világ szeme elé Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrait amelyek minden egyes élő magyar adományából létesültek, hogy lássák dacos akaratunkat, amely vissza fogja szerezni újból az ezeréves Magyarországot.

3 Nem ünneplünk, nem gyászolunk, de ünnepi ruhába öltözünk e napon, fellobogózzuk a fővárost, díszbeöltöztetjük az egész országot, megszólaltatjuk a kürtöket, a harangokat és az ágyúkat. Istentiszteletet tartunk az ország minden templomában, hogy amikor 11 órakor lehull a szobrokról a lepel, harangzúgásokkal együtt szálljon fel imánk a magyarok Istenéhez Felszenteljük egyúttal a Magyar Irredenta zászlaját, amelybe beleszőttük 72 vármegyénk címerét, az egész Magyarország térképét azzal a felírással, hogy: így volt! így lesz! és a Magyarok Nagyasszonyát, aki nem fog megfeledkezni „szegény magyarokról." Zászlónkra az összes egyházak szalagot kötnek és áldásuk közben védelmükbe veszik. Könnyes szemekkel, de acélos elhatározással hívjuk meg teljes Címedet és várjuk kötelességszerű megjelenését. Országos Bizottság. Prímási It. C. 1921—318. Nyomtatvány. 37. A honvédelmi miniszter előterjesztése és a minisztertanács vitája a budapesti karhatalmi alakulatok fenntartásának szükségességéről 1921. március 3. A honvédelmi minister úr

1 előadja, hogy a kommunizmus bukása óta Budapest közrendjének és biztonságának fenntartásában a magyar királyi államvasút és a magyar királyi posta- és távírda alkalmazottjaiból, továbbá egyetemi ifjakból, 2. 1871-ben Strassburgban hirdették meg az 1870/71-es porosz—francia háborúban elszenvedett vereség után a francia hivatalos külpolitika revans jellegű céljait. 3. E jogcímen próbálta megakadályozni Apponyi Albert is a béketárgyalásokon az egykori Magyarország területén élt nemzetiségek önrendelkezési jogának elismerését s meggátolni elszakadásukat. A későbbi években pedig e jelszóval próbáltak a magyar uralkodó osztályok területeket szerezni s idegen népek felett hatalmat gyakorolni. E politika eredményeként szinte törvényszerűen következett be az 1944/45-ös nemzeti katasztrófa. 1. Belitska Sándor.