Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

vezette és a sajtó terjesztés vonalán működött. 1936-ban 10 évi börtönbüntetésre ítélték. — 576. Weillev Ernő, (1880—?) ügyvéd, 1920-ban a Józsefvárosi Demokrata Kör elnöke. 1917től 1918-ig és 1920-tól 1930-ig tvhat. biz. tag. — 190. Weiss Fülöp, (1859—1942) bankár, 1921—1938 között a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke. 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa. 1927-től felsőházi tag. — 596. Weiss Konrád, (1879—?) MÁV felügyelő, keresztény ellenzéki politikus. 1920-tól 1921ig képviselő. 1920—1923 és 1930—1935 között tvhat. biz. tag. — 170. Wekerle Sándor, (1848—1921) a kiegyezés alapján álló liberális politikus. A dualizmus alatt többízben pénzügyminiszter, háromszor miniszterelnök. 1921-ben elnöke a Pénzügyi Tanácsnak. 1920—1921 között képviselő. — 139. Wekerle Sándor, (1878—1963) pénzügyi szakember, földbirtokos. 1927-ben felsőházi tag, 1928. szept. 5-től 1931. aug. 24-ig pénzügyminiszter. — 276. Windischgraetz Lajos hg., (1882) földbirtokos. 1918-ban közélelmezési miniszter. IV. Károly bizalmi embere. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának képviselője. 1925—26-ban a frankhamisítási ügy főszereplője. — 132. Winkelmann, Ottó, német rendőrtiszt 1944-ben, a magyarországi SS és rendőri erők főparancsnoka. — 550. Wirth Károly, (1909—?) nyomdai gépmester, 1939-ben nyilas képviselő, pártjában a munkásszervezés irányítója. — 439. Wittenberg István, kereskedő, NEP párti politikus. 1938—1940 között tvhat. biz. tag. 1940-ben — mint pártonkívülit — megfosztották mandátumától. — 500. Wlassics Gyula br., (1852—1937) jogász, egyetemi tanár, a Bánffy, Széli és a Khuen— Héderváry-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1906-tól 1935-ig a Közigazgatási Bíróság, 1927-től 1935-ig a felsőház elnöke. — 26, 27. Wolff Károly, (1874—1936) jogász, a Főudvarnagyi Bíróság elnökeként, ún. keresztény irányzatú, fajvédő-nacionalista programmal kapcsolódik be 1919-ben a fővárosi politikai életbe. 1920-ban a keresztény jobboldali pártokat összefogó Keresztény Községi Párt elnöke s ezt követően egészen haláláig döntő szava van a főváros életének irányításában. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt jobbszárnyának égik vezetőjeként szerepel az ország politikai életében. Az Egyesült Keresztény Liga elnöke, az ÉME igazgató választmányának és a TESZ választmányának tagja. 1920-tól választott, 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak. — 12, 48, 55, 56, 88, 112, 124, 138, 139, 145, 156, 160, 170, 211, 218, 219, 221, 242, 278, 279, 280, 343, 344, 365, 366, 379, 380, 389, 391, 392, 466, 490, 540, 606. Zadravecz István, (1884—1965) ferencrendi szerzetes, a „nemzeti hadsereg" toborzója, a Prónay-különítmény lelkésze, az Etelközi Szövetség alapító tagja. 1920-tól 1928-ig tábori püspök. A frankhamisítás aktív résztvevője. AII. világháború alatt háborús uszító. A háború után börtönbüntetésre ítélték. — 80. Zichy János gr., (1868—1944) nagybirtokos, a katolikus-legitimista társadalmi mozgalmak egyik irányítója. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja s a Magyar Földhitelintézetek elnöke. 1919 előtt vallases közoktatásügyi miniszter. 1922-től 1944-ig képviselő. Elnöke a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártnak, majd 1935-ben az Egyesült Keresztény Pártnak. — 214, 438, 466. Zichy Jenő gr., (1837—1906) szabadelvű politikus, műgyűjtő. Ázsia-kutató. Magánmúzeumát 1901-ben ajándékozta a fővárosnak. — 198. Zilahi-Kiss Jenő, (1881—|) városi főtisztviselő, 1920-tól tanácsnok, 1923-tól 1925-ig alpolgármesteri címmel felruházott tanácsnok, Wolff Károly bizalmi embere. Kényszernyugdíjazása után a Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. — 104, 105, 602. Zsindely Ferenc, (1891—1963) jogász. 1931— 1944 között kormánypárti képviselő. 1943. márc. 29-től 1944. márc. 22-ig kereskedelem és közlekedésügyi miniszter. — 524. Zsitvay Tibor, (1884—f) ügyvéd. A KNEP alapító tagja. 1922-től 1939-ig képviselő. 1924. márc.-tól a nemzetgyűlés elnöke. 1926. okt.-től a képviselőház elnöke. 1929. febr. 4-től 1932. okt. l-ig igazságügyminiszter. Nevéhez fűződik Sallai Imre és Fürst Sándor kivégeztetése. A NEP fővárosi elnöke. 1935től 1944-ig tvhat. biz. tag. 1938-ban Imrédy ellen szavaz a képviselőházban, majd megalapítja a Fővárosi Nemzeti Pártot — mely a tvhat. biz.-ban 18 szavazattal rendelkezett s mérsékelt konzervatív ellenzéki politikát folytatott. — 366, 367, 490.