Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

Rényi Dezső, (1861—1943) köztisztasági és közlekedési ügyekkel foglalkozó városi főtisztviselő. 1898-tól főjegyző, 1906-tól tanácsnok. 1920-tól 1923-ig alpolgármester. 1923 és 1927 között a BSZKRT vezérigazgatója. — 170, 183, 184, 185, 602. Révész Mihály, (1884) újságíró, történész, szociáldemokrata politikus, a Népszava és a Szocializmus szerkesztője. 1925—1941 között tvhat. biz. tag. 1942. jan. 1-vel fosztották meg mandátumától. — 500. Ripka Ferenc, (1871 —1944) polgári politikus, a katolikus társadalmi mozgalmak egyik irányítója. 1912-től a gázművek vezérigazgatója. 1924-től Budapest kormánybiztosa, s a Községi Polgári Párt egyik létrehozója. 1925-től 1932-ig főpolgármester. 1927-ben felsőházi tag. A tvhat. biz.-ban 1906—1918, 1925—1932, 1935—1944-ben foglalt helyet. — 123, 124, 125, 128, 132, 145, 153, 157, 169, 170, 172, 175, 176, 183, 184, 193, 204, 221, 234, 257, 289, 295, 303, 309, 319, 380, 602, 603, 604, 605. Rónai Ferenc, (1925—1945) újságíró, a magyar munkásmozgalom vértanúja. A Népszava munkatársa, az OIB tagja. A nyilasok a budai Várban végezték ki a Vörös Brigád partizáncsoport többi tagjával együtt. — 610. Ronkay Ferenc, (1885—?) bányamérnök, 1935—1944 között kormánypárti képviselő. — 476. Rósás Pál, városi főtisztviselő, 1944-ben tanácsnok, a magasépítési ügyosztály vezetője. — 555. Rosta János, (1889—t) városi főtisztviselő. 1916-tól az elnöki ügyosztály előadója, 1931től a közélelmezési ügyosztály helyettes vezetője 1934-től vezetője, 1935-ben tanácsnok. — 555. Rózsa Ferenc, (1906—1942) építészmérnök, a magyar munkásmozgalom mártírja. A Kommunista c. lap munkatársa, 1935-ben a KIMSZ Területi Bizottsága, 1940-ben a KB és Titkárság tagja. Szerkesztője az 1942 — tői megjelenő illegális Szabad Népnek, még az évben letartóztatták és meggyilkolták. —• 510, 608. Rubinek Gyula, (1865—1922) gazdasági író, az OMGE ügyvezető titkára, majd igazgatója. Nagyatádi Szabó István kisgazda pártjának befolyásos embere, földreform javaslatának elkészítője. 1919. aug. 27-től 1920. aug. 15-ig földművelésügyi, 1920. júl. 19-től 1920. dec. 16-ig kereskedelemügyi miniszter. Az első nemzetgyűlésben képviselő. — 25. Rupert Rezső, (1880—1961) ügyvéd, ellenzéki polgári politikus. A Kossuth Párt elnöke. 1920-tól 1926-ig és 1935-től 1944-ig képviselő. 1935-től 1944-ig tvhat. biz. tag. — 77, 78, 376, 434. Ságvári Endre, (1913—1944) a magyar munkásmozgalom mártírja. 1937-ben az SZDP VII. ker.-i ifjúsági csoportjának vezetője, az OIB tagja, majd 1940-től vezetője. Mint az illegális kommunista párt tagja a magyar nemzeti ellenállás egyik szervezője. 1944-ben a Béke Párt illegális lapjának, a Béke és Szabadságnak a szerkesztője. 1944. júl. 27-én a letartóztatására érkező csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban életét vesztette. —• 495, 544, 608. Salamon Géza, (1885—f) városi főtisztviselő, 1931-től tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály vezetője. — 530, 533. Sallai Imre, (1897—1932) a magyar munkásmozgalom vértanúja. A KMP alapító tagja. A Tanácsköztársaság alatt a belügyi népbiztosság dolgozója. Emigrálása után Ausztriában, majd a Szovjetunióban jelentős nemzetközi munkásmozgalmi tevékenységet fejtett ki. 1931-ben másodszor hazatérve a KMP titkárságának vezetője. Letartóztatják és a statáriális bíróság ítélete alapján Fürst Sándorral együtt 1932. júl. 29-én kivégezték. — 245, 325, 328, 605. Sándor Pál, (1860—1936) nagytőkés, liberális politikus. 1901-től 1936-ig képviselő. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek alapítója és elnöke, a tőzsdetanács tagja. 1912—1918, 1925, 1930—1931. években foglalt helyet a tvhat. biz.-ban. — 39, 40. Sárkány Ferenc, (1892—?) vegyészeti üzem tulajdonosa, NEP-párti politikus. 1935— 1941 között a tvhat. biz. tagja. 1942. jan. 1-vel — pártonkívüliként — fosztották meg mandátumától. — 500. Sávolt János, (1878—1948) asztalos, szakszervezeti titkár, szociáldemokrata politikus. 1925—1930 között tvhat. biz. tag. — 280. Schmidt Miksa, (1866—1935) bútorgyáros, óbudai kastélyát és bútorgyűjteményét a fővárosra hagyományozta. — 270. Schober Béla, (1867—1946) ügyvéd, pénzügyi szakember. Nemzetközi pénzügyi konferenciákon többízben a Bethlen-kormány képviselője. 1924-től a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, 1927—1939 között felsőházi tag, 1935-től 1945-ig az Angol—Magyar Bank Rt. elnöke. — 185. Schőberl Ferenc, ny. székesfővárosi tanácsnok, az Elektromos Művek igazgatója. — 304.