Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

majd 1939-től 1944-ig képviselő. A nyilasok 1945-ben meggyilkolták. — 182, 255. Kádár János, (1912) műszerész munkás, 1929 óta vesz részt a szocialista munkásmozgalomban. 1931-ben KMP tag. Ez év nov.-ben letartóztatták. 1932. febr.-i szabadulása után a KIMSZ titkárságának tagja. 1935-ben kétévi börtönbüntetésre ítélték. 1937-ben a SZDP VI. ker. ifjúsági csoportjának vezetője. 1940—41-ben részt vett a KMP újjászervezésében, 1941-ben a KMP budapesti területi bizottságának tagja, 1942. máj.-ban a KB tagja, majd 1943 elején titkára, 1943 végén a Béke Párt titkára. 1944. ápr.-ban elfogták s börtönbüntetésre ítélték. 1944 őszén megszökött s újból bekapcsolódott az illegális pártmunkába, s egyik irányítója volt az ellenállási mozgalomnak. — 538, 605. Kállai Gyula, (1910) újságíró, 1931-től tagja a KMP-nak, résztvesz az egyetemi baloldali mozgalmakban majd a Márciusi Front munkájában. 1939—1944 között a Népszava munkatársa. Egyik szervezője a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. A KMP képviselője a Magyar Front intéző bizottságában. Pest felszabadulása utáni első újságának a „Szabadság" c. lapnak szerkesztője. — 538, 576, 609. Kállay Albert, (1892—f) városi főtisztviselő, 1944-ben tanácsnok az ipari és kereskedelmi ügyosztály vezetője. — 555. Kállay Miklós, (1887—1967) földbirtokos, Bethlen István bizalmas híve. 1922-től Szabolcs és Ung vm. főispánja, 1929—1931 között a kereskedelemügyi minisztérium államtitkára. 1932—1935 között földművelésügyi miniszter, 1942, márc. 9-től 1944. márc. 19-ig miniszterelnök. A németek Dachauba hurcolták. — 518, 523, 526, 528, 538. Kaltenbrunner, Ernst, 1943—1945 között a náci Németország Birodalmi Biztonsági Főhivatalának vezetője. — 550. Karafiáth Jenő, (1883—1952) ügyvéd, 1919. szept. és 1920. jún. közötti időszakban belügyi majd miniszterelnökségi államtitkár. 1920-tól 1939-ig képviselő. 1931—32-ben a Károlyi Gyula-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. 1937-től 1942-ig főpolgármester. — 91, 345, 424, 431, 432, 475, 476, 484, 485, 493, 519, 520, 606, 608. Karikás Frigyes, (1891—1938) író, 1918-ban részt vett a KMP megalakításában. 1919-ben a Vörös Hadsereg 39-es dandárának politikai biztosa. Emigrált, majd Bécsben, Párizsban, Moszkvában végzett pártmunkát. 1931-ben ismét hazatért. 1932-ben Sallai Imrével és Fürst Sándorral együtt letartóztatták. 1935ben szabadult, majd a Szovjetunióba emigrált. — 245, 325, 328. Károlyi Gyula, (1871—1947) földbirtokos, konzervatív politikus. Az aradi majd a szegedi ellenforradalmi kormány elnöke (1919. máj.—júl.) Horthy bizalmasa. 1927-ben felsőházi tag. 1930. dec. 9-től külügyminiszter, 1931. aug. 24-től 1932. okt. l-ig miniszterelnök. — 244, 325. Károlyi Mihály gr., (1875—1955) demokrata politikus. Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács vezetője, 1918. okt. 31-től miniszterelnök, 1919. január 11-től márc. 21-ig köztársasági elnök. A forradalom után emigrációba vonult. Horthyék hazaárulónak bélyegezték s elkobozták vagyonát. A két világháború között járt a Szovjetunióban s részt vett az európai antifasiszta mozgalmak irányításában. A második világháború alatt Londonban az elnyomott európai népek felszabadítási bizottságában dolgozott. 1946-ban tért vissza Magyarországra. — 19, 502. Keledy Tibor, (1895—?) városi főtisztviselő, 1939-től tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője. Kolozsvár polgármestere a második bécsi döntés után. 1944. ápr. 8-tól Budapest főpolgármestere. 1944. nov. 10-én mozdította el állásából a Szálasi-kormány. — 534, 546, 608, 609. Kerekes Árpád, (1896—1919) vasesztergályos, a magyar munkásmozgalom mártírja. A cattarói matrózfelkelés résztvevője, a Szamuely Tibor vezette védelmi gárda tagja. — 601. Kereszter-Fischer Ferenc, (1881—1948) ügyvéd, konzervatív politikus. 1921-től Baranya vm. és Pécs, 1925-től egyúttal Somogy vm. főispánja. 1931-től 1935-ig belügyminiszter. 1936-ban a Pénzintézeti Központ elnöke és felsőházi tag. 1938-tól 1944. márc. 22-ig ismét belügyminiszter. Kíméletlen harcot folytatott a baloldali mozgalmak ellen, de ugyanakkor megkísérelte a nyilaskeresztes pártok háttérbe szorítását. 1944-ben a Gestapo elhurcolta, kiszabadulása után Ausztriában halt meg. — 303, 334, 338, 341, 369, 387, 467, 468, 497, 502, 518, 522, 523, 526, 528. Kéthly Anna, (1889) tisztviselő, szociáldemokrata politikus. A Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének alelnöke. 1922-től az SZDP vezetőségének tagja, s ez időponttól 1944-ig képviselő. 1925-től 1931-ig tvhat. biz. tag. — 268, 418, 419, 420, 421, 490. Kilián György, (1907—1943) szerszámlakatos,