Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

timista, kereszténypárti politikus. A Fehér­ház ellenforradalmi szervezet élén eltávolí­totta a Peidl-kormányt, 1919. aug. 7-től nov. 25-ig miniszterelnök, a Huszár-kormányban hadügyminiszter. 1920-tól 1939-ig ellenzéki kereszténypárti képviselő. 1925-től 1944-ig a tvhat. biz. tagja. — 18, 20, 139, 219, 220, 279, 377. Frühwirt Mátyás, (1889—?) lapszerkesztő, keresztényszocialista politikus. A Katolikus Népszövetség főtitkára, egyik alapítója a Keresztény Községi Pártnak. 1920-tól 1935­ig tvhat. biz. tag, HL képviselő. — 73, 90, 91, 92. Fürst Sándor, (1903—1932) a magyar munkás­mozgalom vértanúja. Egyik kezdeményezője az MSZMP megalakításának. Az illegális KMP funkcionáriusa, 1928-tól a KB tagja. Többízben bebörtönözték. 1932. júl. 29-én a statáriális bíróság halálra ítélte és Salíai Imrével együtt kivégezték. — 245, 325, 328, 605. Gaál Gaszton, (1868—1932) a Tanácsköztársa­ság megdöntése után dunántúli kormánybiz­tos később Somogyban főispán. 1920-tól képviselő. 1921—22-ben a képviselőház el­nöke. 1926-ban az Agrár Párt megalapítója, 1931-től az újjáalakított Kisgazdapárt el­nöke. — 91, 92. Gaár Vilmos, (1862—1939) ügyvéd, kúriai bíró, szabadelvű politikus. 1925-ben az Egységes Polgári Párt alelnöke, 1912-től választott, 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak. 1927­től a felsőház tagja. Az 1930. évi fővárosi törvény tervezetének megalkotója. — 56, 60. Gál Benő, (1879—1945) nyomdász, szociálde­mokrata politikus. 1923-ban a Magyarországi Szakszervezeti Tanács titkára. 1925—1941 között tvhat. biz. tag. 1942. jan. 1-vel meg­fosztották mandátumától. — 500. Gál Jenő, (1872—1940) ügyvéd, bűnügyi védő. Liberális politikus. Vázsonyi Vilmos oldalán a Demokrata Párt szervezője. 1926-tól 1935­ig képviselő, 1920-tól 1931-ig és 1935-től 1940-ig a tvhat. biz. tagja. — 275. Gerő Ernő, (1898) közgazdász, 1918-ban KMP tag, a Tanácsköztársaság megdöntése után a Szovjetunióba emigrált. 1922-ben illegáli­san visszaérkezett, rövidesen elfogták majd cserefogolyként a szovjet kormány kiszaba­dította. Ezután a nemzetközi munkásmozga­lomban tevékenykedett. A 2. világháború­ban a Kossuth rádió egyik szerkesztője. 1944 végén jött vissza Magyarországra. — 94. Gesztelyi Nagy László, (1890—1950) agrárköz­gazdász, kormánypárti politikus. 1939—1944 között képviselő. — 432. Ghyczy Jenő, követségi tanácsos, Hl. ügyvivő. 1943. júl. 24-től 1944. márc. 19-ig külügy­miniszter. — 526. Goldberger Leó, Buday (1878—1945) textilgyá­ros, nagytőkés. A Goldberger-gyár elnök­vezérigaztója, a Magyar Nemzeti Bank fő­tanácsosa, 1935-ben felsőházi tag. — 596. Gömbös Gyula, (1886—1936) katonatiszt, 1919­ben a MOVE elnöke, a szegedi ellenforra­dalmi kormányban hadügyi államtitkár. 1920-tól képviselő. Az 1921. októberi király­puccs fegyveres leverésének szervezője. 1922­ben a kormánypárt ügyvezető elnöke. 1923­ban az ellenzéki, szélsőjobboldali Fajvédő Párt megalapítója. 1928-tól hadügyi állam­titkár. 1929. okt. 10-től hadügyminiszter, 1932. okt. 1-től miniszterelnök. A NEP és a Nemzeti Munkaközpont létrehozója, a fa­siszta Olasz- és Németországgal való együtt­működés szorgalmazója. — 245, 327, 343, 365, 366, 380, 387, 391, 392, 408, 431, 490, 606. Göndör Ferenc, (1885—1948—50 között) újság­író, a Népszava munkatársa. A Tanácsköz­társaság megdöntése után Bécsbe, majd New Yorkba emigrál. Az Ember c. hetilapot tovább szerkeszti. — 22. Greiner Ferenc, (1901—1942) tisztviselő, illegá­lis KMP tag. 1922-ben letartóztatták, majd 10 évi börtönre ítélték. 1924-ben cserefogoly­ként a Szovjetunióba került. — 94. Grieger Miklós, (1880—1938) róm. kat. pap, keresztényszocialista politikus, a legitimista Nemzeti Néppárt megalapítója. 1920—1935 és 1937—1938 között képviselő. — 377. Gruber Lajos, (1900—?) gépészmérnök, az ÉME egyik alapító tagja, a nyilaskeresztes párt országos vidéki szervezési főnöke. 1939­ben képviselő. — 439. Győrffy-Bengyel Sándor, (|1942) tábornok, közellátási tárcanélküli miniszter. — 496. Habsburg Albrecht, (1897) főherceg, a felső­ház tagja, a szabad-király választók jelöltje. Kapcsolatban áll a Gömbös csoporttal, 1925-ben a TESZ vezetője, ellenforradalmi és náci szervezetek tagja. — 459. Habsburg József, (1872—?) főherceg, tábor­nagy, a felsőház tagja. 1919. aug. 5-én kor­mányzóvá nyilvánította magát, kinevezte a Friedrich-kormányt. 1919. aug. 23-án az antant hatalmak tiltakozására lemondott. — 18, 19, 459, 596. Habsburg József Ferenc, kir. herceg, (1895—

Next

/
Oldalképek
Tartalom