Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

tagja 1925—1935 és 1942—1944 között. — 263. Deményi Aladár, ügyvéd, kormánypárti politi­kus. 1927—1930 és 1935—1941 között tvhat. biz. tag. 1942. jan. 1-vel mint pártonkívüli bizottsági tagot megfosztották mandátumá­tól. — 500. Déri Ferenc, (1874—1948) demokrata politikus, 1910-től tanácsnok, 1917-től 1920-ig alpol­gármester. 1925-től 1930-ig a tvhat. biz. tagja. — 30, 104. Dési Géza, (1870—f) ügyvéd, kormánypárti politikus. 1926-tól 1935-ig képviselő. 1930— 1941 között tvhat. biz. tag. 1942. jan. 1-vel pártonkívüli tagként megfosztották mandá­tumától. — 500. Deutsch Jenő, (1879—1944) szociáldemokrata politikus. A pártvezetőség és a Szakszerve­zeti Tanács tagja. 1925—1941 között a tvhat. biz.-i tag. 1942. jan. 1-vel megfosztották mandátumától. — 500. Deutsch Lajos, (1869—1932) gépészmérnök, 1919-től 1932-ig az Elektromos Művek vezér­igazgatója. — 183. Dinich (Dénes) Vidor, (1887—?) földbirto­kos, az első nemzetgyűlésben Fríedrich-párti képviselő, a tvhat. biz.-ban a Községi Polgári Párt tagjaként 1925—1931 között foglalt helyet. — 377. Dinnyés Lajos, (1901—1961) kisgazdapárti po­litikus. 1931-től 1939-ig képviselő. A második világháború időszakában az antifasiszta egy­ségfront egyik szervezője. — 417. Donáth Ferenc, (1913) jogász, újságíró. 1934­ben KMP tag, részt vett a tandíjreform moz­galomban s az egyetemi antifasiszta szervez­kedésben, 1936-ban a Márciusi Front egyik irányítója, majd a Szabad Szó c. lap munka­társa. 1943-ban a Béke Párt KB tagja. — 538, 543. Donáth György, köztisztviselő, Imrédy Béla köréhez tartozó jobboldali politikus, 1932­től képviselő. 1940 őszétől a kormánypárt fővárosi ügyvezető alelnöke. 1944 tavaszán a párt bizalmatlansági indítványt fogadott el, ennek következtében lemondott. Az ország német megszállása után sikertelenül próbálta meg újból kézbe venni a városházi párt­irányítást. — 529, 543. Doroghi Farkas Ákos, (1894) a Keresztény Községi Párt szélső jobbszárnyához tar­tozó városi főtisztviselő. 1934-től az elnöki, majd az üzemgazdasági osztály vezető ta­nácsnoka. 1944. ápr. 14-től polgármester, mely tisztségét a nyilas puccs után is meg­tartotta. 1946-ban háborús bűnösként bör­tönbüntetésre ítélték. — 477, 495, 530, 535, 539, 551, 552, 555, 557, 560, 565, 608. Dömötör Mihály, (1875—1962) ügyvéd, keresz­ténypárti politikus, a szegedi ellenforradalmi kormányban népjóléti és munkaügyi minisz­ter. 1920. ápr. 19.—júl. 19-ig a Simonyi— Semadam-kormány belügyminisztereként be­terjeszti a képviselőházban a fővárosi tör­vényhatósági bizottság újjászervezéséről in­tézkedő törvényjavaslatot. — 33, 34, 36, 37, 39, 40, 41, 42, 43. Dörre Endre László, (1889—f) építészmér­nök, városi főtisztviselő. 1940-ben a város­rendezési és magánépítési ügyosztály veze­tője. 1941-ben tanácsnok. — 555. Drehr Imre, (1889—1936) közgazdász, kor­mánypárti politikus. 1921-től 1925-ig a Lloyd Bank igazgatója. 1926-tól a népjóléti és mun­kaügyi minisztérium államtitkára. 1922— 1931 között képviselő. Nagyszabású pana­mái miatt elítélték, s ezért öngyilkos lett. — 213, 321. Drozdy Győző, (1885—?) író és lapszer­kesztő, kisgazda-, majd kormánypárti poli­tikus. 1920—1931 és 1935—1939 között kép­viselő. — 78, 581. Éber Antal, (1872—1950) ügyvéd, közgazdász, liberális politikus. 1920-tól 1932-ig a Ma­gyar—Olasz Bank vezérigazgatója, majd elnöke. 1930-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 1920-tól 1935-ig a tvhat. biz. tagja. 1931—1939 között képvi­selő. 1931-ben kilépett az Egységes Pártból. — 153, 279. Eckhardt Tibor, (1888—1972) földbirtokos, ügyvéd, 1919-től szélsőjobboldali politikus. Siófokon a nemzeti hadsereg vezérkara kül­politikai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője. 1920—1922-ben miniszterelnökségi sajtófőnök. 1922-től 1926-ig és 1931-től kép­viselő. 1923-ban Gömbössel együtt a Fajvédő Párt alapítója. 1923-tól 1927-ig az ÉME el­nöke, majd a Revíziós Liga igazgatója. 1925­től 1930-ig tvhat. biz. tag. 1932-től az ellen­zéki Kisgazda Párt vezére. 1934—1935-ben népszövetségi fődelegátus. 1941-ben az Egye­sült Államokba távozott. — 343, 365, 366, 392. Ehrlich G. Gusztáv, (1849—t) nagykeres­kedő, liberális politikus. 1892-től 1918-ig és 1920-tól 1930-ig tagja a tvhat. biz.-nak. — 137, 140, 153, 162, 279. Eichmann Adolf, a zsidókérdés végleges „meg­oldására" alakított Birodalmi Biztonsági Fő­hivatal osztályvezetője, a keleteurópai és

Next

/
Oldalképek
Tartalom