Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

hogy csak önkéntes kiürítésről van szó, mind azokat a munkaképes férfiakat, akik nem dolgoznak hadiüzemben, tartóztassa le és adassa át a legközelebbi katonai parancsnokságnak vagy munkavezető osztagnak. A lakosságnak ez a magatartása annál szégyenletesebb, mert hírszerzők pontos megállapítása szerint az ellenség által megszállt területen a férfi és női lakosságnak az a része, akiket ki nem irtottak,

2 vagy Oroszország belsejébe nem irányítottak, a legsúlyosabb és legnehezebb testi munkát végzik az ellenség javára, úgyannyira, hogy ahol munkaerőben hiány van, az összeterelt lakosságnak kell kézben és háton a szállításokat végezni. Elvárom, hogy a sáncásási munkálatokhoz éppen úgy, mint minden honvédelmi érdekű munkához a kellő számú munkaerő rendelkezésre fog állni, annak biztosításáról a Polgármester úr feltétlenül gondoskodik illetékes szervei útján s annak végrehajtását teljes felelősség mellett személyesen ellenőrizni. Endre OL. ME. Hadm. ter. polg. közig. 1944—406. Másolat. B) Doroghi Farkas Akos polgármester jelentése a kormánybiztoshoz 1944. november 18. Folyó hó 17-én kelt 406/1944. számú rendeletére jelentem, hogy én is a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a székesfőváros lakosságának nagy része a mai súlyos időkben megfeledkezett hazafias kötelességéről és nem tett eleget a honvédelmi munkára való felhívásomnak. Sajnálattal kell azonban jelentenem, hogy e szomorú helyzeten rendészeti szervek hiányában semmit nem áll módomban változtatni. Ezért a másolatban csatolt átiratot intéztem a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányához és felkértem őt, hogy saját szervei útján a legszigorúbban járjon eJ Kormánybiztos úr rendeletének szellemében.

1 D. Farkas polgármester. OL. ME. Hadm. ter. polg. közig. 1944—474. Tisztázat. 2. A nyilaskeresztes propagandaszólamokkal ellentétben maga Endre László kénytelen megállapítani, hogy pl. Dunaharaszti községben a németek az állataik elvitele ellen tiltakozókat egyszerűen lelőtték, míg a község két utcájába „. ..már behatolt bolsevikiek udvariasak, ha be akarnak lépni a lakásba kopogtatnak, nem követelnek, hanem kérnek és fizetnek. Ebből az ellentétes magatartásból a lakosság a bolsevikiek javára vont le következtetéseket..." (OL. ME. Hadm. ter. polg. közig. 1944. 1. cs. 262. o.) A főváros lakosságának az értelmetlen harc folytatása, a rombolások és az erőszakoskodások következtében kialakult németellenes hangulatára jellemző, hogy maga a német katonai főparancsnok kérte meg Endre László kormánybiztost propagandavonalon történő ellenintézkedésekre. A tárgyalásról készült feljegyzésből kivehetően az érintett lakosság tiltakozott harckocsiárkok létesítése ellen s ugyancsak nem volt hajlandó elismerni, hogy a hidak robbantáshoz való előkészítése „.. .az ő védelme érdekében végső szükségre tett előkészület." 1. A polgármester átiratában a rendőrség közreműködését kéri a lakosság munkára történő előállításához. A főkapitány válasza vagy más, az üggyel kapcsolatos intézkedést tartalmazó dokumentum az erősen töredékes iratanyagban nem volt található.