Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

A haditermelés és a kiürítési rendelkezések szabotálása a csepeli Weiss Manfréd gyárban A) Sándor László alosztályparancsnok jelentése Endre László kormánybiztoshoz 1944. november 11. A csepeli Weisz Manfréd gyár hadiüzemi parancsnoka vitéz Elekes vezérőrnagy^ az öt éven keresztül összegyűjtött kommunista névsort az átállás idejében meg­semmisítette és ezzel a gyárnak a szabotáló elemektől való megtisztítását lehetetlenné tette. Az október 15-i átállást követő 8 napon keresztül a gyár katonai parancsnoka dr. Sándor László főhadnagy volt, aki a Hungarista Párt megbízásából a gyárat az átállás éjszakáján megszállta. Nevezett 28 közismert kommunistát lefogatott, ezeket azonban a csepeli Hungarista szervezet kiszabadította. 1 8 nap elteltével ismét vitéz Elekes vezérőrnagy vette át a gyár parancsnokságát s ennek következtében a hadianyag termelés szabotálása úgy folyik, mint ezelőtt. A sürgősen elrendelt kiürítést természetszerűen úgyszólván teljes mértékben szabotálják. A magyar honvédség legújabb és a háború sorsára esetleg döntő jelentőségű újrendszerű, magyar találmányt képező páncélrobbantó gránátból, amely honvédsé­günk legkomolyabb elhárító fegyvere a T 34-esekkel szemben, naponta mindössze 50 darabot gyártanak, holott megfelelő jóindulatú intézkedés mellett a termelés napi 1000 darabra emelhető. Javaslat. 1. Kihallgatandó: vitéz Makay Zsigmond tüzérezredes a gyár honvédellenőrző kirendeltségének vezetője, kihallgatandó továbbá Almásy és Sánta százados a hadi­üzemi parancsnokságtól. 2. vitéz Elekes vezérőrnagy, Korbuly János és Korbuly László igazgatók azonnali hatállyal leváltandók. 3. Makay ezredes statáriális jogkörrel felhatalmazandó a kiürítés végrehajtására, valamint a páncélrobbantó gránát gyártásának megszervezésére. Dr. Sándor László OL. ME. Hadm. ter. polg. közig. 1944. 1. cs. 280. o. Tisztázat. 1. A nyilasok — amennyiben a budapesti nagyüzemekben a termelés minimális szinten való tartását biztosítani akarták — kénytelenek voltak a hatalomátvételüket követő első napokban elfogott szervezett munkásokat szabadon engedni. Néhány hét múltán — a harctéri helyzetük romlásával és az ellenállási mozgalom terjedésével kapcsolatban — újból a leplezetlen terror eszközeit alkalmazták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom