Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

mayer, budapesti német követ urakat és arra az esetre, ha az a biztos veszedelem fenyegetne, hogy Budapest székesfőváros hadműveleti területté válik: az nyílt várossá deklaráltassék, hogy sem polgári lakosságának eltávolítására, sem pedig benne harcokra ne kerüljön sor. így Isten segítségével közel két millió pesti és pestkörnyéki lakosság megmenekülne, a székesfőváros pedig műemlékeivel, gyönyörű templomaival, köz- és magánépületeivel, hidaival és nagyszerű üzemi berendezéseivel épségben maradna. Adja Isten, hogy lépéseim is elősegítse szépséges fővárosunk megmentését.

1 Prímási lt. 1944—8608. Fogalmazvány. 273. A főváros vezetőségének felterjesztése a honvédelmi miniszterhez Budapest hídjainak és közműveinek megmentése érdekében 1944. november 6. Budapest székesfőváros vezetősége mélységes hazafias aggodalomtól és súlyos felelősségérzetétől indíttatva, azzal a kéréssel fordul a m. kir. kormányhoz, vesse latba minden tekintélyét az illetékes német katonai parancsnokságnál és szükség esetén a legfelsőbb német hadvezetőségnél, hogy Budapest hídjait és közműveit kímélje meg a már eddig is erősen sújtott lakosság és utókor számára.

1 A budapesti Duna-hidak a főváros életének különlegesen fontos tényezői. Megépítésük nagy anyagi áldozatokkal és műszaki nehézségek közepette hosszú évtizedeken át történt. Ezeknek részben, vagy egészben történő szétrombolása pótolhatatlan hiányt okozna, mert a Dunán megfelelő hídnyílások mellett ilyen hidakat csak több évtized megfeszített munkájával lehetne újból felépíteni. Felrobbantás esetén a hídroncsok a Duna budapesti leszűkített medrében jégzajlásnál olyan akadályt képeznének, melyek a fővárost katasztrofális árvízveszélybe sodornák. Ezek a hidak mind esztétikai kiképzésük, mint konstrukciójuk által Európa műszaki köreinek elismerését érdemelték ki. Ezt ékesszólóan igazolja az a körülmény, hogy a világhírű müncheni 1. Serédi — érezve tárgyalásainak eredménytelenségét — nov. 8-án levélben fordult Szálasi Ferenchez Budapest és Esztergom nyílt várossá nyilvánítása érdekében. Szálasi nov. 17-én válaszolt: „...leveleit kézhezvéve a bennük foglaltakat beható megfontolás tárgyává tettem. Megállapíthatom, hogy Főmagasságod óhajai részben már teljesíttettek, ül. panaszai orvosoltattak." E lényegében semmitmondó válasz már azután hangzott el, hogy egy német szóvivő nov. 6-án nyilatkozott a német kormány nevében arról a szándékukról, hogy Budapestet — miként az „ősi német városokat" is — védeni fogják. (283. sz. dokumentum.) Szálasi megtévesztő és hazug válaszát követően Serédi hercegprímás több alkalommal is tiltakozott Szálasinál a nyilasok politikája, kegyetlenkedései ellen. így pl. 1944. dec. 1-én a túszok szedése és a zsidó állampolgárok elleni atrocitások miatt emelt —• eredménytelenül — kifogást. (Prímási lt. 1944—8996.) 1. A főváros vezetőségének közölt memorandumát a Margit-híd pesti szárnyának 1944. nov. 4-én bekövetkezett felrobbantása okozta. A robbanás a forgalommal zsúfolásig telt hídon jelentős emberveszteséggel és anyagi kárral járt. A vizsgálat szerint a gázvezeték meghibásodása vezetett a robbantásra előkészített hídon a katasztrófához.