Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

vagyontárgyat, ezek között is elsősorban az élelmiszereket el kell szállítani a kiürítendő területről. Ennek a feladatnak irányítására vitéz Farkas Ferenc altábornagy országos elhelyezési kormánybiztossá neveztetett ki. Vitéz Farkas altábornagy bejelentette, hogy a vonatkozó minisztertanácsi döntés alapján a következőkről tájékoztatták: Az eddigi tapasztalatok szerint az oroszok a munkaképes lakosságot mind elszállítják. Ezért a Miniszterelnök úrnak az a határozott kívánsága, hogy hadműveleti kiürítés elrendelése esetén a kiürítendő területről a lakosságot korra és nemre való tekintet nélkül elszállítsák. Ha ugyanis ez megtörténnék, akkor a felvevő területeken a közigazgatás folytathatná működését és ütőképes hadsereget is lehetne szervezni. A katonai helyzetre tekintettel Budapest hadműveleti kiürítését elő kell készíteni. Ennek során az összes iskolákban be kell szüntetni a tanítást, továbbá az illetékes minisztereknek meg kell jelölniök, hogy minő üzemeket kell már most elszállítani. Budapest székesfőváros kiürítésének előkészítésére megkapta az utasítást, azonban ennek végrehajtása igen nehéz. A szükséges tájékozottságot megszerezni még nem tudta, hiszen erre ideje sem volt. Ezenfelül a megfelelő személyzettel sem rendelkezik. Első feladata, hogy megfelelő felvevő területeket biztosítson: ez pedig csakis úgy lehetséges, ha a lakosság egy részét Németországba telepíthetik át. Ezért elsősorban Weesenmayer követtel kell megbeszélést folytatnia. Mindezekre tekintettel elgondolása szerint legalább két hét kell ahhoz, hogy Budapest székesfőváros hadműveleti kiürítését egész nagy vonalakban előkészítse. Természetesen a Székesfőváros kiürítése előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének északi részét is ki kell majd üríteni. Elnöklő m. kir. belügyminiszter úr célszerűnek tartotta, valamilyen módon főképen propagandával közhírré tenni, hogy aki teheti, már is hagyja el a székesfőváros területét. Ennek elérése érdekében a szénellátás, valamint a gáz és a villannyal való ellátás nehézségeire kellene rámutatni, természetesen vigyázva arra, hogy pánik ne keletkezzék. Valószínűnek látszik, hogy még kényszerkiürítés esetén is Budapesten mintegy 600 000, a vármegyében pedig mintegy 500 000 ember vissza fog maradni. Ezek igazgatásáról természetesen gondoskodni kell. Doroghy Farkas Ákos polgármester megjegyezte, hogy eddigi tapasztalatai szerint Budapest székesfőváros tisztviselőinek és alkalmazottainak legalább a fele Budapesten szándékozik maradni, még ellenséges megszállás esetén is. Ezek nagy része természetesen baloldali beállítottságú ember. Erre a m. kir. belügyminiszter úr megjegyezte, hogy a baloldali beállítottságú tisztviselők maradjanak csak a helyükön, mert hiszen az ő útjukon magyar értékeket lehet megmenteni, viszont a jobboldali gondolkozású tisztviselők és egyéb alkalmazottak hagyják el a helyüket, mert hiszen nem vitás, hogy itt milyen sors vár rájuk. Doroghy Farkas Ákos polgármester itt megjegyezte, hogy ha a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat két csoportra osztjuk, és arra számítunk, hogy az egyik csoport itt marad, ezzel tulajdonképpen ama rendelkezéssel jutunk ellentétbe, hogy valamennyi személy elszállításáról gondoskodni kell. Erre a m. kir. belügyminiszter úr megjegyezte, hogy a szóbanforgó csoportosítást meg lehet oldani anélkül, hogy az elnéptelenítésre vonatkozó rendelkezésekbe ütköznénk, pl. úgy, hogy a két csoport