Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

9. A háborús hírekre

10 a conjukturák patkányai megmozdultak; a nagymérvű összevásárlás, a késői drágaság reményében a tüzelőanyagnak és iparcikkeknek megkezdődött. 10. Az Istvántelki főműhelyben az eddig bejelentetteken kívül még a következők agitálnak, a soc. dem. eszmék mellett, sajátságos modorban: Kolocsel, Boér, Légrády, Engel, Schneider, munkások. A nevezettek a telep 9/5. osztályának öltözőjében, gyakori bizalmas tanácskozásokra vonulnak vissza. Határozott forradalmi bizottság fennállása, eddig még itt nem észleltetett. 11. Családdal és hozzátartozókkal bíró tiszti és altiszti körökben sürgős revízióját várják ama intézkedésnek, mely szerint a kedvezményes ellátásban ők nem részesülnek. 12. Csepelen, VII. 28.-án alakították meg az E.M.E.

11 ottani osztályát Rassay-Farkas százados. OL. ME. 1920 — XXXVII—6260. Másolat. 27. Csernoch János hercegprímás egymillió koronás alapítványa a főváros katolikus egyházközségeinek fejlesztésére 1920. augusztus 9. A forradalom és a proletárdiktatúra szomorú tanulságai mellett a kereszténység örök igazságainak világosabb fölismeréséhez és a katolikus öntudat fölébredéséhez a székesfővárosban nagyban hozzásegített a budapesti katolikusoknak autonóm egyházközösségekben való megszervezkedése.

1 10. Utalás az antant 1920. ápr. 25-én Szovjet-Oroszország ellen indított támadó hadjáratába történő magyar bekapcsolódás híreire. 11. Ébredő Magyarok Egyesülete. (Ld. 34. irat jegyzeteit.) 1. A főváros katolikus egyházközségeinek központi tanácsa 1919. tavaszán alakult meg. A központi tanács ekkor 26 egyházközséget, közel háromnegyedmillió katolikussal képviselt. A központi tanács a Tanácsköztársaság időszakában 1919. máj. 26-án a Krisztinavárosban a keresztényszocialista beállítottságú Krizs Árpád plébános kezdeményezésére az egyházközségek képviselői részvételével illegális gyűlést tartott. Itt választották meg Mészáros János budapesti érseki általános helytartót a Központi Tanács elnökévé. A gyűlés hűségnyilatkozatot tett a katolikus hitelvek és a hercegprímás mellett, valamint összegezte a katolikus hivők kívánságait és sérelmeit a Tanácsköztársaság egyházpolitikájával kapcsolatban. Az egyházközségek központi tanácsa az ellenforradalom felülkerekedésének időszakában bázisa volt a gombamódra alakult katolikus pártoknak és egyesületeknek, majd a Wolff Károly alapította Keresztény Községi Pártnak. Centralisztikus, jól működő szervezetével e hónapokban igen erős aktivitást fejtett ki. Több más akció mellett 1920. jún. 24-én Rómában, magánál a pápánál tiltakoztak a trianoni békeszerződés ellen. A későbbi években — az egyház és a keresztény politikai pártok és egyesületek közötti kapcsolatot fenntartó s jelentős irányítói tevékenységet végző Mészáros János érseki helytartó vezetésével — a Központi Tanács osztotta fel az egyházi adóból befolyó összegeket a katolikus szervek között. Jelentősége az Actio Catholica 1938-ban bekövetkezett fellendülő tevékenységével kapcsolatban (212. sz. dokumentum) visszaesett.