Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Az illegális Szabad Nép megemlékezése Ságvári Endre mártírhaláláról 1944. július 27. Pártunk meghajtja zászlaját a munkásmozgalom nagy halottja, Ságvári Endre elvtárs emléke előtt. Ságvári Endrét július 27-én a magyar Gestapo pribékjei meg­gyilkolták. Amikor rátörtek, revolvert rántott és három pribéket leterített. A negyedik pribék golyója azonban őt is halálra sebezte. 1 Ságvári Endre egész élete a munkásmozgalomé volt. Diákkorában a haladó egyetemisták harcát vezette. Utána az ifjúmunkás-mozgalomhoz csatlakozott. Szemi­náriumából a munkásifjúság egész nemzedéke, a legkitűnőbb harcosok egész sora került ki. De nemcsak nagy tanítómestere volt a munkásiíiknek, hanem harcos vezére is. 1937-ben ő szervezte és vezette rohamra az ifjúmunkásokat a munkás­szervezeteket fenyegető Tompa-utcai nyilas banditák ellen. 2 Az ő nevéhez fűződik függetlenségi harcunk első tömegakcióinak megszervezése. 1942 óta a magyar Gestapo elől bujdosva harcolt páratlan lelkesedéssel, bámula­tos munkabírással a proletariátusért, Magyarország felszabadításáért. A munkás­mozgalom nagyrahivatott vezetőjét, az ifjúmunkásság szeretett vezérét, a magyar szabadságharc egyik legjobb harcosát vesztette el benne. Minket pedig, munkatársait, a legodaadóbb baráttól, a leghűségesebb elvtárstól fosztott meg a gyilkosok golyója. Ságvári Endre harcos élete fáklyaként világít a munkásmozgalom útján. Hősi halálával is utat mutatott: fegyverrel a kezében halt meg azt jelezve, hogy ma már nem elégségesek harcunknak eddigi eszközei, hanem fegyverrel kell szembeszállnunk a náci gyilkosokkal és bérenceikkel, fegyverrel a kezünkben kell harcolnunk országunk felszabadításáért. Ságvári Endre. Szabad Nép 1944 szeptember. 265. Belügyminiszteri tájékoztató a minisztertanácsban a főváros zsidó lakossága egyrészének el bújtatásáról, s határozat a tervezett elszállítás lebonyolításáról 1944. augusztus 2. — A minisztertanács elején a belügyminiszter úr 1 a zsidókérdés mai hely­zetéről adott általánosságban tájékoztató ismertetést. Előadja, hogy ez idő szerint a Budapesten tartózkodó zsidók létszáma 280 000-re tehető. Zsidó lakásokban 1. A mai „Szép Ilona" vendéglő, II. Budakeszi út 1—3 előtt. 2. 1937. szept. 16-án. 1. Jaross Andor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom