Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

ennek felhasználása a sütőipar tetszésére van bízva. Ilyen formán tehát a hét második felében egyszerre nagy tömegű kenyér fog megjelenni a piacon, s jogosan várható, hogy a kenyérkérdés véglegesen lekerül az aktualitások napirendjéről. Tudomásul vétetik. A közellátási tárcanélküli miniszter úr jelenti, hogy a következő évet illetőleg szükségesnek tartja, hogy a nagyobb községekben, természetesen a fővárosban is kenyér és lisztjegyrendszer vezettessék be. Bizonyos késedelmet az okoz, hogy nem lehet egységes rendszert bevezetni az egész országban, hanem a lakosság korához, társadalmi foglalkoztatottságához és részben a település helyéhez képest eltérő intézkedéseket is kell tenni különösen ott, ahol a lakosság a kenyér mellett vagy helyett kukoricát vagy árpalisztet használ. Reméli azonban, hogy mindezek az intézkedések úgy tehetők meg, hogy október 1-ére országosan életbeléptethető az új rendelet. Tudomásul vétetik. OL. Mt. jkv. 1941. júl. 29. 234. Főpolgármesteri rendelkezés a polgármesterhez a közüzemeknél levő zsidó alkalmazottak elbocsájtásáról 1941. október 30. A m. kir. belügyminiszter

1 az elmúlt év végén illetően ez év elején utasította Méltóságodat

2 arra, hogy a székesfőváros egyes hadiüzemeinél, éspedig a Vízműveknél, a Gázműveknél és az Elektromos Műveknél a zsidó vagy zsidónak tekintendő alkalmazottak osztályvezetői vagy helyettes-vezetői megbízatását szüntesse meg, az említett alkalmazottakat a honvédelmi nézőpontból bizalmas jellegű üzemi csoportokból más, ebből a nézőpontból figyelembe nem jövő csoportba helyezze át, illetően az alkalmazásból bocsássa el. A m. kir. belügyminiszter most arról értesített, hogy Méltóságod említett jelentéseiben foglaltak alapján a m. kir. honvédelmi miniszter

3 tudomásul vette ugyan az eddig történteket, az elért eredményt azonban, a nemzetvédelmi intézkedések biztonsága, az ipari kémkedés és a szabotázs elhárítása, valamint egyéb, Méltóságod előtt is ismeretes elsőrendű honvédelmi érdekek nézőpontjából nem tartja kielégítőnek. Egyébként a határozott és a belügyminiszter által magáévá tett állásfoglalás teljes mértékben egyezik a Magyar Élet Pártjának minden egyes alkalommal hangoztatott és a közigazgatási alkalmazottaknál már érvényre is juttatott elvi álláspontjával. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az említett székesfővárosi üzemeknél még mindig meglehetősen nagy a zsidó, illetve zsidószármazású, vagy zsidó kapcsolatokkal bíró alkalmazottak száma, akiknek nyugdíjazása, illetve elbocsátása iránt ezideig semminemű intézkedés nem történt, legfeljebb vezető állásukból elmozdították őket, és olyan osztályba helyezték át, ahol jelenlétük nem aggályos. így a Gázműveknél 67 a zsidó származásúak száma, akik között még mindig 7 főtisztviselő szerepel. 1. Keresztes-Fischer Ferenc. 2. Szendy Károly. 3. Bartha Károly.