Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
lakóval bíró házakban is óvóhelyek létesítessenek. Budapesti légvédelem megvalósítására 31 millió a vidék légvédelmére 9 millió volna előirányozva. A tengelyhatalmak kérése folytán önmegtartóztatási magatartást kell tanúsítanunk kelet felé. 3 Esetleges déli támadás esetén az olasz légi segítség is tekintetbe jönne. Nézete szerint az egész kormány vállalja a felelősséget, hogy nem csinálja meg a légvédelmet, tekintettel arra is, hogy a mai körülmények között és helyzetben az ország anyagi forrásai a honvédelem másirányú szükségletére nagy mértékben igénybe vannak véve. Szükségesnek tartaná a kórházak elsötétítése tekintetében éjjeli légi támadások esetére a szükséges intézkedéseket. Próbaképpen először csak 1—2 kórháznál kellene ezt pénzügyileg is megpróbálni. A minisztertanács egyhangúlag vállalja a felelősséget a tekintetben, hogy ma nem csinálja meg a légvédelmi létesítményeket. Ol. Mt. jkv. 1940. jún. 12. 228. Részletek Bartók Béla Budapesten készített végrendeletéből 1 1940. október 4. Alulírott Bartók Béla jelenleg budapesti (II., Csalán-út 29.) lakos, a M. Kir. Zeneművészeti Főiskola tanára, ép ésszel és gondos megfontolás után végakaratomat az alábbi végrendeletbe foglalom és mindama javak tekintetében, melyek felett életem utolsó pillanatában rendelkezni fogok, az alábbiak szerint végrendelkezem: I. Mind eddig alkotott, mind azután alkotandó zenei és tudományos műveim szerzői joga és a szerzői jog alapján engem, illetve örököseimet megillető jövedelmek tekintetében végakaratom az, hogy a szerzői jog a maga állagában elhalálozásom után feleségemet Bartók Béláné szül. Pásztory Edit budapesti (Csalán-út 29.) lakost, 3. Utalás egy a katonai körök által Románia ellen tervezett támadásra, melyet végül is német közbelépésre, nem lehetett végrehajtani. 1. Bartók Béla, a haladószellemű kiváló zeneszerző és előadóművész az 1930-as évek végén egyre mkább tartott attól a veszélytől, hogy Magyarországon is hatalomra kerül a nemzetiszocializmus. Az Anschlust (1938. márc. 11.) követően írta egy levelében: „Magyarországon is fennáll az akut veszélye ennek a rabló- és gyilkolási rendszernek a hatalomra kerülésére" (Bónis Ferenc: Béla Bartóks lében in Bildern. Bp. 1964. 229 o.). S aggódva tette fel a kérdést, nem tudja elképzelni, miképpen élhetne és alkotna egy ilyen országban. Édesanyjának 1939 végén bekövetkezett halála és a náci Németország újabb sikerei megérlelték azon elhatározását, hogy elhagyja szülőhazáját. E lépését önként, semmitől sem kényszerítve, belső meggyőződés nyomán tette meg. Elutazása előtt, okt. 4-én írta meg jelen — részleteiben közölt — végrendeletét, okt. 8-án tartotta búcsúkoncertjét a Zeneakadémián s ezt követően feleségével s kisebbik fiával Amerikába utazott. 1943. márc. 28-án Bartók újabb végrendeletet készített.
