Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

állandóan ott tanul), tehát az egy évben legalább 300 000 látogatást jelent. Azután még 2—300 ember, akik havonta négy-ötször, évente legalább ötvenszer járnak könyvtárba; további 2—300, akik évente legalább 30-szor járnak könyvtárba és a 600 000 számhoz már igen közel vagyunk. Tehát a 10 milliós magyarságból a könyvtárakat mindössze pár ezer ember látogatja! A fenti arányok nem azt mutatják, hogy Budapesten túlzottan nagy a könyvtárkultúra, hanem, hogy a vidék elmaradottsága megdöbbentő ezen a téren is.

2 Ha a 10 törvényhatósági jogú és 41 megyei város könyvtárait leszámítjuk, a községek számára nem marad könyvtár. A tanyák és puszták népének pedig csak a kalendárium jut. Földes Ferenc: Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon. Irodalom (1941). Válogatott írások. Bp. 1967. 76—78. o. 2. Földes Ferenc a Kelet Népe 1941. évi 16. sz.-ban érdekes összehasonlító táblázatot és értékelést tett közzé a magyar városok kulturális kiadásairól, a kulturális fejkvótáról. Ezek szerint: Az 1938-as költségvetés közoktatási, közművelési, és vallási kiadásai P-ben Egy lakosra eső összeg P-ben Budapest 29 850 850 30 Pécs 695 102 10 Debrecen 1 238 046 10 Győr 480 241 10 Székesfehérvár 433 990 10 Sopron 332 961 9 Kecskemét 780 091 9 Szeged 994 981 7 Miskolc 348 889 6 Baja 187 887 6 Hódmezővásárhely 184 180 3 „A törvényhatósági jogú városok, megyei városok és községek átlagos eredményeinek összehasonlítása csak igazolja azt az ismert tételt, hogy a mai társadalmi rendszerben a városiasodással nő a kultúra is: Budapest fejkvótája 30 pengő. A 10 törvényhatósági jogú város átlagos fejkvótája 8 pengő. A 45 megyei város átlagos fejkvótája 4 pengő. A 3348 község átlagos fejkvótája 1.50 pengő. Tulajdonképpen csak 2326 községben van tanügyi előirányzat, 1022-ben pedig semmilyen kulturális kiadás sincs (kivéve itt-ott az iskolán kívüli népoktatás kisebb összegét). Ezeken a helyeken az állam által fenntartott elemi iskola az egyetlen kulturális intézmény. Mint látjuk, a főváros 20-szor annyit költ kultúrára, mint a falu, de egy törvényhatósági jogú város is több mint ötször annyit költ. Viszont a főváros és a törvényhatósági jogú városok között is szédítő szakadék van."