Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

valamennyi időszaki lap és hírlaptudósító újság további megjelenését — mint ismeretes — miniszterelnöki engedélyhez kötötte.

2 A törvény rendelkezései alapján mintegy 1100 kérelem elbírálása megkezdődött és a miniszterelnök eddig 273 időszaki lap, illetőleg hírlaptudósító újság megjelenését engedélyezte, 45 kérelmet pedig elutasított. Azok az időszaki lapok és hírlap tudósító újságok, amelyekre vonatkozólag a további megjelenés engedélyezése iránti kérelem elutasíttatott, a 7900/1938. ME rendelet 1 §-a alapján haladéktalanul megszűntek.

3 Megszűnt időszaki lapok. Sajtó. 1938. okt. 215. Budapest helye a magyar könyvkultúra területén 1938. Hogyan jut el az irodalom a szegény néprétegekhez? Magyarországon, az 1929— 1938. évek átlagában, évente 3240 könyvet adtak ki. Ennek 30—33 %-a szépirodalom, tehát körülbelül 1000 könyv. Ennek kb. a fele ponyva, hiszen hetenként 8—10 ilyen regényfüzet jelenik meg. Tehát marad évente kb. 500 szépirodalmi munka. Az ilyen adatokkal azonban nem megyünk sokra, mert hiányzik a legfontosabb tényező, a példányszám! Nincs példányszám-statisztika, holott a helyesen felfogott kultúra szempontjából ez lenne a legfontosabb. Könyvkiadóktól és könyvkereskedőktől kapott egybehangzó felvilágosítások szerint a szépirodalmi művek Magyarországon átlagosan 2500—3000 példányban jelennek meg. Három-négy nagy kiadó részletüzlet keretében 10—12 000 példányban is kihoz műveket, néhány könyv, évente 2—3 „kiugrik", eléri néha a 30—40 000 példányszámot is (legutóbb ilyen volt a Cronin könyv: „Réztábla a kapu alatt"), a verskötetek ellenben 3—400 példányban kelnek el. A 2500—3000 átlagos példányszám megdöbbentő! Még a polgárság is csak nevetségesen csekély mértékben vásárol irodalmat. 1930-ban Magyarországon 190 068 embernek volt középiskolai végzettsége, tehát évekig tanult magyar és külföldi szépirodalmat, de nem szokott hozzá, hogy olvasson is. Természetesen minden megvett könyvet három-négyen olvasnak és a kölcsönkönyvtárak és közkönyvtárak 2. A tc. 9. §-a szerint a már megjelenő lapok további megjelenéséhez miniszterelnöki engedély szükséges. Az új engedély megszerzésére irányuló kérelem benyújtásának határideje 1938. aug. 15-e volt. 3. A beérkezett mintegy 1100 kérelem közül 806 lapnak adták meg a további megjelenési engedélyt s mintegy 300, más adatok szerint — az 1939. évi lapbetiltásokkal együtt — 430 sajtótermék megjelentetését nem engedélyezték. A szakszervezeti értesítőkön kívül megszüntették a Fővárosi Hírlap, a Pesti Futár, a Független Budapest, a Színházi Élet, a Budapesti Hírlap stb. megjelentetését. Mindezek az intézkedések kapcsolatban álltak az 1938. XV. tc. az ún. zsidótörvényben előírt, fasiszta jellegű s vezetés alatt álló Sajtókamara megszervezésével.