Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

7. Az újpesti Egyesült Izzónál alkalmazott szociáldemokrata munkásság élénk érdeklődést tanúsít Hubay pártja iránt. Állítólag már 270 ember lépett be a pártba. Emiatt nagy pánik van a zsidó vezetőség között. A grafikai és nyomdai munkások közül is sokan léptek be a nemzeti szocialista pártba.

3 8. A párt napi bevétele meghaladja állítólag az 1000 P-t. Ellenőrizhetetlen adatok szerint kb. 65 000 ember lépett be Bp-en Hubay pártjába. A római katolikus papság érdeklődése is észlelhető.

4 1938. június 17. 6. Ellenőrizhetetlen hírek szerint a Magyarság és a németek között az a megállapodás, hogy az összes német hirdetéseket a Magyarság fogja megkapni. Ezzel támogatnák a magyarországi nemzeti szocialista mozgalmat.

5 A Magyarság igyekszik jónevű riportereket szerződtetni, a riporterek azonban attól tartanak, hogy a vállalkozás csődbe juthat és bizonytalan helyzetbe kerülnek. Dr. Szabó Gyula fővárosi tisztviselő a Turul Szövetség propaganda osztályának vezetője megegyezett Hubayékkal, munkatársa lett napilapjuknak. 3. A párt (Nemzeti Front — Salló János és Rajniss Ferenc pártja — Szerk.) nagy apparátussal folytatja a szervezkedést. Jelentős eredményeket értek el nemcsak a fővárosban, hanem annak környékén és vidéken is. A párt nyilvántartott taglétszáma kb. 25 000 fő. 6 3. A munkásság, főleg annak ún. első generációs — az 1920 után fejlődésnek indult iparágakba újonnan bekapcsolt — rétege, amely a kommunista párt illegalitásba szorítása s kíméletlen eszközökkel való üldözése, továbbá a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek erősen korlátozott működési lehetősége miatt nem jutott el a forradalmi marxista ideológia megismeréséig — ideig-óráig — a radikális szociális, antiszemita-antikapitalista demagógiával fellépő nyilaspártok vonzkörébe került. E helyzetet jól jellemzi egy szociáldemokrata titkári jelentés: „Az iparvállalatok 95 %-a zsidók kezén, legalábbis irányítása alatt van. Ezekben az iparvállalatokban a munkások kizsákmányolása a Iegkegyetlenebbül folyik. (Csak természetes, hogy a nemzsidó vállalatoknál is ugyanez a helyzet.) A nyilaskeresztes agitátoroknak így nagyon hálás szerep jut, amikor azonosíthatják a gyárost és a munkások kizsákmányolását a zsidókkal." (Pl. Archívum 658. f. 5. őe. 177—1936. júl. 3.) 4. 206. sz. dokumentum. 5. A magyarországi nemzetiszocialista pártok a sajtójukban feladott hirdetések díjain kívül más formában is jelentős anyagi támogatásban részesültek a német náciktól. Elsősorban a magyarországi német érdekeltségű vállalatok szerepe volt jelentős e kérdésben. E vállalatok jórésze Ausztria német megszállását követően került náci irányítás alá s lett a német nagyhatalmi politikai és terjeszkedési törekvések fontos eszköze. A német érdekeltségek a nyilasokon kívül a főváros környéki és vidéki német származású lakosság ún. Volksbundista szervezkedésében is fontos szerepet vállalatak. Ismertek voltak azonban a „guruló pengők" elnevezés alatt külföldről illegálisan érkező, nyilastámogató pénzküldemények is, amelyekről maga Teleki Pál miniszterelnök is nyilatkozott a parlamentben. Ez összegek forrását a náciknak külföldi pénzpiacokon folytatott pengővásárlásai képezték. Nagyobb pengőkereslet jelentkezése alkalmával — az 1931. évi zárolt valutagazdálkodási rendszer életbeléptetése óta ui. a külföldi kézben maradt magyar pénz jóformán teljesen felhasználhatatlanná válva elértéktelenedett — a nemzetközi pénztőzsdéken a magyar pénz árfolyama jelentősen felszökött. Ez a jelenség volt megfigyelhető — többek mellett — az 1939. évi országgyűlési választásokat megelőzően a svájci tőzsdéken is. 6. 1938 nyarán szinte kivétel nélkül az összes szélsőjobboldali párt megerősödött.