Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

sági bizottság felét az ezer legvagyonosabb ember közül választják, a polgárság zöme részéró'l a közügyekben való komoly részvétel úgyis lehetetlen. Pető Sándor: Azért helyes a virilizmus

7 eltörlése! Dömötör Mihály belügyminister: Ez a törvényjavaslat azzal a becsületes szándékkal készült, hogy a főváros közéletét legalább abban a részben, amelyet szabályoz, megtisztítsa. Ezt a becsületes szándékot, ha nem is kifejezetten, de hallgatagon még azok is elismerték, akik a javaslatot ellenzik. T. Nemzetgyűlés! A nemzeti szempont, amely itt szóba került és amely ennek a kérdésnek megoldásánál figyelembe vétetett, nem olyan lényegtelenül közömbös, mint amilyennek Bárczy István képviselő úr feltüntetni szeretné. Budapest fővárosában óriási a különbség az egyes polgárok között. Talán nincs az országnak egyetlenegy községe sem, ahol épen nemzeti szempontból, a nemzeti megbízhatóság, de azonkívül az intelligencia tekintetében is olyan óriási differenciák lennének, mint itt. Már most, kérem azokat a kerületeket, ahol nagy tömegekben laknak a destruktív elemek, a tiszta matematika elvei alapján megállapított szavazati jogokban részesíteni, a legnagyobb veszedelem és legnagyobb könnyelműség volna. Bárczy István: Az önök választói ugyanígy részesülnek. (Felkiáltások balfelől: De azok megbízhatók!) Dömötör Mihály: Arra hivatkozott Bárczy István képviselő úr, hogy hiszen ezek a destruktív elemek megvoltak a választások alkalmával is és nem csináltak nagy bajt. Hát, t. Nemzetgyűlés, ez a beállítás nem vall nagy előrelátásra; mert abból, hogy azok a destruktív elemek az általános nemzetgyűlési választások alkalmával veszteg maradtak, még nem következik, hogy ne használják ki a közel jövőben a kedvező alkalmat, erőre ne kapjanak és akkor az ellenség egyszerre csak benne ül a várunkban. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Látszatra nézve nagyon tetszetős volt az az argumentum is, amelyet Bárczy István képviselő úr ismételten hangoztatott, hogy nem tudja megérteni, miféle különbség van a Károly-körút

8 egyik oldalán, vagyis a IV. kerületben, és miféle különbség van a Károly-körút másik oldalán, vagyis a VII. kerületben lakó választók között. (Felkiáltások balfelől: Dehogy nem tudja!) Nem a Károly-körút második oldaláról volt szó. Bárczy István: Hanem? Hencz Károly: Hanem az érem másik oldaláról! 7. Virilizmus elnevezéssel jelölték a vagyon nagyságán alapuló képviselőtestületi tagsági jogosultságot. Az uralkodó osztályok legvagyonosabb képviselői, az általuk fizetett állami adó magas összegének jogcímén tagjai voltak a területi törvényhatóságok képviselőtestületeinek. Budapesten a virilizmus eltörlése elsősorban nem a társadalmi haladás szempontjainak figyelembe vételével történt 1920-ban, hanem beletartozott az ellenforradalmi kurzus sajátos politikai céljai közé. A fővárosban ui. a legnagyobb vagyonnal rendelkezők jórészt a gazdag zsidó polgárság soraiból kerültek ki s azáltal, hogy 1920-ban a virilizmust felszámolták, főleg e városi réteg liberális — polgári politikai vonalát kívánták gyöngíteni, e politika törvényhatósági bizottsági bázisát kívánták szűkíteni. Vidéken, ahol főleg az arisztokraták és katolikus püspökök voltak a vagyon képviselete alapján tagjai a törvényhatóságoknak a virilizmus — némileg változott formában ugyan — fennmaradt egészen 1945-ig. 8. Ma: V., Tanács krt.