Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

nyilvánul idegenforgalmunk alakulásában. A már rendelkezésre álló statisztikai adatok tanúsága szerint a folyó évben július hó végéig 142 836 idegen szállóvendég érkezett a budapesti szállodákba és penziókba, ami az előző év hasonló adatához képest 22%-os emelkedésnek felel meg. Az idegenek a folyó évben július hó végéig kerekszámban 472 ezer éjszakát töltöttek fővárosunkban; 25 %-kal többet, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Részleteiben vizsgálva a kérdést kitűnik, hogy az idegeneknek 37,7 %-a CsonkaMagyarországról, 13,3 %-a Magyarország elcsatolt területeiről, 49,0 %-a pedig a külföldi államokból érkezett Budapestre. Az idegenek közül közel 70 ezer a régi országhatárokon túlról jött a fővárosba; 37 %-kal több, mint az előző esztendőben. Míg az elcsatolt területekről érkező 19 069 idegen több mint 14 %-kal múlta felül az előző év ugyanezen idegenforgalmi adatát, addig a Csonka-Magyarországról érkező 53 805 látogató számadata a tavalyi esztendőhöz képest 8,5 %-os, emelkedést mutat. Az idegenforgalmi adatoknak ilyetén való alakulásából nyilvánvaló tehát, hogy idegenforgalmunk fokozódó emelkedése jórészt a külföldi állampolgárok növekvő érdeklődésének tudható be, bizonyságául idegenforgalmi propagandánk eredményes voltának. Külföldi országok szerint taglalva a kérdést felötlik, hogy a legtöbb idegen, számszerint 17 736 a közeli Ausztriából kereste fel fővárosunkat, ami a múlthoz képest 9,3 %-os gyarapodást jelent. Németországból 11 736 vendég érkezett fővárosunkba, ami már jóval lényegesebb, 31,5 %-os növekedést jelez. A harmadik helyen az Olaszországból érkező látogatók állanak, 6036 létszámmal, ami több mint kétszerese, 214 %-a az előző évben érkezetteknek. Ugyancsak jelentékenyen emelkedett még az Angliából (75,6%), Svájcból (65,8%), Egyesült Államokból (43,8%) és végül Franciaországból (30,5 %) érkező idegenek száma is. Fürdőink látogatottsága állandó emelkedést mutat, örvendetes bizonyságául annak, hogy páratlan gyógyhatású fürdőink külföldről is mind több és több látogatót vonzanak a fővárosba. Nyilvános fürdőinkben a folyó év első hét hónapjában 2 millió és 336 ezer személy fürdött meg, 276 ezerrel több, mint az elmúlt esztendő ugyanazon szakában. Fürdőforgalmunk 13,4 %-os gyarapodása nem csupán a nyári kedvező időjárásra vezethető vissza, mivel nemcsak a strandfürdők és nyitott úszómedencék látogatóinak száma emelkedett, hanem a gyógyfürdők kő- és kádfürdőit is mind többen veszik igénybe. Nyilván a növekvő idegenforgalommal hozható összefüggésbe a fővárosi múzeumok látogatottságának emelkedése is. A rendelkezésre álló adatok szemlélete alapján felötlik, hogy a folyó év megfigyelési szakában kerekszámban 293 ezer látogatója volt a budapesti múzeumoknak, ami a múlt év első hét hónapjához képest 12 %-os növekedést mutat. Emelkedés észlelhető az Állat- és Növénykert látogatottsága tekintetében is, mivel a folyó év július hó végéig a látogatók száma közel 210 ezret tett ki és majdnem 4 %-kal múlta felül a tavalyi érdeklődők számát. A fővárosi polgárságnak a kulturális problémák, a tudományos és szépirodalom iránti érdeklődésének mértékére jellemző fényt vet Budapest könyvtárainak egyre növekvő forgalma. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint az 1936. év első hét hónapjában az olvasók és kölcsönzők együttes száma 390,5 ezret tett ki, szemben a múlt év ugyanezen időszakában nyilvántartott 360 ezer olvasóval, illetve kölcsönzővel. Ezek szerint tehát a folyó évben július hó végéig 8,4 %-kal több olvasó, illetve