Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

lakosra 21 volt, 1934-ben 1000 lakosra 14. Olyan kedvező szám ez, amit igazán csak az ezzel foglalkozó hygiénikusok

2 tudnak kellőképpen méltányolni. A városgazdálkodásnak egyik legfontosabb ágazata, szerintem, az erdőgazdálkodás, az erdőknek a közönség részére való megnyitása és használhatóvá tétele. Az a sok szegény, fáradt budapesti ember, az a sok munkás, akinek nincsen pénze ahhoz, hogy elmenjen külföldre, de még csak vidékre sem, mind kimegy és kell hogy kimehessen az egészséget, életetet, friss erőt adó budai hegyekbe. Itt is mindent el fogok követni, hogy minden igény kielégíthető legyen. Az idegenforgalom első megindítása kétségkívül a főváros érdeme és az oly sikeres volt, hogy jelenleg Budapesten valamirevaló szállodai szoba nem kapható. Most már a tőkének, a szállodai iparnak kell módot teremteni a szállodák kibővítésével vagy új szállodák építésével, hogy az idegenforgalmi propaganda következtében idejött idegenek nyugati értelemben jó elhelyezést nyerjenek. Egy ilyen nagy közület, mint a székesfőváros, akármilyen nehéz anyagi viszonyok között van is, nem nélkülözheti a művészet pártolását és a műemlékek megfelelő karbantartását. Itt is minden igyekezetem az lesz, hogy a szükséges és megfelelő mértéket megtartsam, illetőleg ebben a tekintetben megfelelő előterjesztésekkel jöjjek a közgyűlés elé. Szólnom kell még a hadirokkantakról és hadviseltekről. Többízben adtam ki utasítást és intézkedést -— és ezeket a jövőben is ellenőrizni fogom — arra vonatkozóan, hogy ha kereső helyek üresednek a főváros intézményeinél és üzemeinél, akkor ezeket a helyeket elsősorban azok a hősök kapják meg, akik oly sok szenvedéssel, sőt testi épségükkel áldoztak a haza oltárán. Tisztelt Közgyűlés! Végül áttérek közigazgatásunk és ügyvitelünk legfontosabb részére, az üzemekre. A fővárosi törvény determinálja az üzemeket, amidőn azt mondja, hogy az üzemek elsősorban a magán- és közszükségletek jobb és olcsóbb kielégítésére, másodsorban pedig a háztartás kielégítésére szolgálnak. A törvénynek ebben a megállapításában benne foglaltatik az én felfogásom is, tudniillik, az üzemeket elsősorban jókká, olcsókká és szakszerűvé kell kifejlesztenünk és átalakítanunk. Ezek a munkálatok folyamatban vannak és én hiszem, hogy a közgyűlés tetszésével is fognak majd találkozni. Ügyelni fogok azonban arra, hogy a közönség érdekei a legnagyobb gondossággal figyelembevétessenek. Szívesen koncedálom,

3 hogy olyan nehéz időkben, mint a mai, a közüzemi szolgáltatások nem emelhetők mindig fel azok reális kereskedelmi áraira, átmenetileg a közönség érdekében azokra rá kell fizetni, de természetesen itt is csak a pénzügyi egyensúly határáig lehet menni. Tvhat. biz. közgy. jkv. 1935—319. 3. Elismerem.