Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
Szendy Károly közgyűlési beszéde újraválasztása alkalmából 1935. szeptember 25. Egy nagy, milliós városnak, mint Budapest, az utak olyan fontos tényezői, mint az emberi szervezetnek az életerei. Ennélfogva a polgármesternek különös figyelemmel kell lenni arra, hogy jó, megfelelő és kellő számú utak legyenek. De ügyelnie kell arra is, hogy a már meglévők jókarban tartassanak és így mindenképen kifogástalanul szolgálhassák céljukat. Ebben az ügyágazatban a fővárosnak egy szintén fontos feladata a csatornázás. Budapest csatornázása általában kielégítőnek és elsőrangúnak mondható. Etekintetben csak két hiány volt, illetőleg most is van: az angyalföldi csatornák hiánya, és az hogy a budai főcsatorna még mindig nem készült el. A mélyen tisztelt Közgyűlés bölcsessége ezév tavaszán előterjesztésemre a 21 millió pengős kölcsönből 1 a közmunka költségösszeg terhére az angyalföldi csatorna megépítésére 5 és l / 2 millió pengőt szavazott meg. A budai főgyűjtő csatorna a legközelebbi munkaprogrammom egyik pontja lesz. Bár a városszabályozás ügye tulajdonképpen a Közmunka Tanács kezében van, mégis javaslatokkal és a közgyűlés akaratának kifejezésével, megfelelően részt akarok ebben is venni. Igen fontos és az utakéhoz hasonló ügykörnek tekintem a közlekedést is. A közlekedés kérdése különösen azért ró nagy felelősséget a polgármesterre és az adminisztrációra, mert hiszen az egész közlekedés monopóliumszerűén a főváros kezében, illetve tulajdonában van. Egy gazdasági dekadenciában, amikor a bevételek kétségkívül csökkennek, mindenesetre nehéz egy új alapos átorganizálást végrehajtani, mert hiszen ez végeredményképen pénzkérdés és az erre vonatkozó kiadásnak megfelelő fedezetének kell lennie. Én azonban bízom a központi és a külső adminisztrációban, amelynek szakértelme bizonyára meg fog találni azokat a módokat és utakat, hogy a mélyen tisztelt Közgyűlés segítségével, ezt a kérdést is megnyugtatóan el fogjuk intézni. Ipari téren változatlanul az a felfogásom, hogy minden közületnek a legerősebb támaszai azok az önálló kisegzisztenciák, akik végeredményben senkitől sem függenek. Merem állítani, hogy a főváros és annak vezetősége soha sem használt pusztán csak üres frázisokat a kisiparosság kérdésével kapcsolatban és a kisiparosok támogatását illetően. A legreálisabb támogatásnak a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjének felemelését tartom, ennek következményeképen rövidesen annak jelentős összeggel való felemelését fogom javasolni. A főváros pénzügyeit azok nagy fontossága miatt talán már előbb kellett volna szóbahoznom. Hogy a közület pénzügyei rendben vannak-e, annak egyik kétségtelen ismérve a költségvetés egyensúlya. Igen nagy fontosságúnak tartom ezt, de végeredményben az egyensúly nem cél, csak eszköz. Igaz, hogyha az ember helyesen és jól akar célhoz jutni, akkor jól használható eszközöket kell igény be vennie. Tehát 1. 177. sz. dokumentum.
