Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Brócly Ernő felszólalása az új fővárosi törvény nemzetgyűlési tárgyalásán a budapesti választókerületek aránytalanságáról és a törvényhatósági bizottság feloszlatásáról 1920. május 18. T. Nemzetgyűlés, méltóztassék visszagondolni arra, hogy maga az általános választói reform Magyarországon miből indult ki. Magyarországon kiindult abból a tényből, hogy a kerületek rendkívül aránytalanul voltak elosztva. Megtörtént, hogy Budapest VII. kerületének 17.000 választója volt s ugyanakkor Erdélyben, Széknek volt 120 választója, vagy Oláhfalunak 150, azután Vízakna, Berecsk voltak azok a híres kerületek, ahol pár száz volt a választók száma, vagy néha pár száz sem, csak pár választó mindössze. Ezzel szemben Budapest nagy kerületeiben 16—18 ezer ember járult a választási urnák elé. Ez volt tehát az egyik alapja és kiindulási pontja a választói reformnak. Most az történik, hogy ezzel a javaslattal megint visszaesünk oda, ahonnan a választói reform kiindult. A javaslat 11. §-a ugyanis a fővárost felosztja közigazgatási kerületekre és e közigazgatási kerületek mindegyikében megállapít 24 bizottsági rendes tagot és 6 póttagot, tehát az I., II., III., kerületben éppúgy, mint a többi kerületekben. Usetty Ferenc: Ez helyes! Bródy Ernő: Ha igen tisztelt képviselőtársam ezt helyesnek állítja, méltóztassék megengedni, hogy ezzel szemben megmondjam a véleményemet. Helytelennek tartom ezt azért, mert valamilyen elv alapján kell kiindulni, melynek alapján megállapítható a választók száma. Összeállítottam a budapesti választók számát. Budapesten a legutolsó nemzetgyűlési választásnál 464.000 választó volt, — csak a kerek számokat mondom. Ez a szám kerületenként a következőképen oszlott meg, — a nagyság szerint veszem sorrendben a kerületeket. A legkisebb a IV. kerület, a Belváros volt 15.000 szavazóval. Utána következik a X. kerület 22.000 szavazóval, azután a III., az óbudai kerület 23.000 szavazóval, a II. kerület 24.000 szavazóval, a Lipótváros, az V. kerület 38.000 szavazóval, a IX. kerület, a Ferencváros 44.000 szavazóval, ... Usetty Ferenc: Itt sem vették figyelembe a lakosság számát! Bródy Ernő: ... a VIII. kerület 78.000 szavazóval, a VI. kerület 82.000 szavazóval és a VII. kerület 89.000 szavazóval. Hogyan lehet igazság szerint azt mondani, hogy a 15.000 szavazót magában foglaló IV. kerület ugyanannyi bizottsági tagot válasszon, mint a 89.000 szavazót számláló VII. kerület, az Erzsébetváros? Ez abszolúte igazságtalan. Azonban hogy 15.000 választó ugyanannyi városi bizottsági tagot válasszon, mint 89.000, azt szerintem megindokolni nem lehet. A másik legerősebb ellenvetés, amelyet tennem kell, a belügyminiszter feloszlatási