Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

hetők, elsősorban a józan, észszerű takarékosságot kell segítségül hívni s úgy a főváros adminisztrációjában, mint üzemi gazdálkodásában azt az elvet kell alkalmazni és szigorúan keresztül is vinni: minél kisebb költséggel, minél több eredményt elérni. S ha ez az okszerű gazdálkodás a hiányokat eltünteti, vagy feleslegeket is eredményezne átmenetileg, az utóbbi esetben kerülhet eldöntésre az a kérdés: vajon a polgárság terhei könnyíttessenek-e, avagy a jelentkező átmeneti feleslegek hasznos munkát nyújtó beruházásokra fordíttassanak. Az egyes tervezett intézkedések végrehajtása bizonyos tervszerűség mellett is csak egymásután történhetik meg, mert azok pénzügyi eredménye kihatással van az azokat szükségszerűen követő elhatározásokra. Elsősorban a dologi kiadásoknak a szigorú takarékosság követelményei szerint való csökkentését vettem tervbe. A személyzeti illetmények szabályozására és megállapítására vonatkozó rendelkezések a szükséges mértékben ezt követőleg fokozatosan csak akkor következnének be, ha a dologi kiadásokban elért megtakarítások kellő pénzügyi eredményt nem biztosítanának. Tudom, hogy talán egy ember munkaerejét meghaladó feladatra vállalkoztam, de vállalkoztam mégis azért, mert hosszú közszolgálatom alatt a főváros igazgatásában és gazdálkodásában szerzett ismereteket és tapasztalatokat új feladatkörömben értékesíthetem és helyzetemet ez mindenesetre lényegesen könnyíteni fogja. De vállalkoztam azért is, mert meg vagyok győződve, hogy a törvényhatósági bizottság, illetőleg az általa választott 17-es ellenőrző bizottsággal való harmonikus együttműködésben és a tisztviselői kar támogatásában is részem lesz. Tvhat. biz. közgy. jkv. 1934—86.