Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

gazdasági ügyeinek intézésében és egész adminisztrációjában lépten-nyomon találkozunk, mind ennek a felelősségnélküli párturalomnak a következménye. A polgármester ellenőrzési jogköre meddő, mert az előforduló hibákkal vagy mulasztásokkal szemben felmerülő aggályait elfojtani kénytelen akkor, ha ezeket a hibákat a pártok nem találják aggályosnak. Legvisszásabb a helyzet a különböző állások betöltésénél. A polgármester ugyanis — amint ez általánosan ismeretes — az állások betöltésénél nem gyakorolhatja szabadon a kinevezési, illetőleg a betöltési jogát, kötve van a pártok akaratához. Ezeket a bajokat kívánja orvosolni az itt mély tisztelettel bemutatott törvényjavaslat. Mindenekelőtt a közigazgatás személyi oldalát tekintve, a javaslat az állások betöltésénél a választás révén érvényesülő párt befolyást korlátozza azzal, hogy a főpolgármesteri állás betöltésénél teljesen kikapcsolja az Önkormányzatot és a főpolgármester kinevezését az Államfőre bízza. Ezt a célt szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése is, amely a polgármesteri állás betöltésének érvényességében az Államfő megerősítését köti ki és amely a többi tisztviselői állások betöltésénél a polgármester részére kijelölési jogot biztosít. Ebben a vonatkozásban a polgármesteri állásnak kinevezés útján való betöltéséig elmenni nem akartam, mert remélem, hogy a javaslatban tervezett változás elegendő lesz azoknak az egyetemes érdekeknek megvédésére, amelyek a fővárosban a helyi pártérdekektől mentes, a szakszempontoknak megfelelő és feladata magaslatán álló igazgatást követelnek meg. További lényeges — és talán legfontosabb — intézkedése a törvényiavaslatnak az, hogy a törvényhatósági tanácsot megszünteti. Ezt azért tartom szükségesnek, mert a párthatalom érvényesülése a törvényhatósági tanács intézményében csúcsosodik ki. Az új fővárosi törvény alapján ugyanis a székesfőváros ügyeinek intézésében a legfőbb hatalom a törvényhatósági tanácshoz tolódott át. A törvényhatósági tanácsnak ezt a kiemelkedő szerepét a fővárosi törvény rendelkezéseinek egész sorozata biztosítja, e helyütt elég ha csak arra mutatok rá, hogy a székesfőváros összes közérdekű ügyei a törvényhatósági tanács tárgyalásain mennek át. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy a törvényhatósági tanács tagjai nem mások, mint a törvényhatósági bizottságban helyetfoglaló pártoknak expositurái

2 úgy nem lehet el vitatni, hogy a valóságnak teljesen megfelel az az állítás, hogy a székesfőváros igazgatását nem a polgármester vezeti, hanem a törvényhatósági tanácson keresztül a törvényhatósági bizottság pártjai. A törvényhatósági tanács megszüntetése a főváros közigazgatásában hiányt nem fog okozni, mert annak hatáskörét a törvényhatósági bizottság és a polgármester között kielégítően meg lehet osztani. Ezzel függ össze a javaslatnak az a rendelkezése, amely a törvényhatósági bizottság tagjainak számát leszállítja.

3 Ez a csökkentés nem túlságos méretű, azonban az ügyintézésre már ennek is jó hatása lesz. A taglétszám csökkentésének okszerű következménye, hogy a jelenlegi tagok megbízatása ennek a törvénynek életbelépésével meg fog szűnni. Az újjáalakítás időpontjára nézve két évi határidőn belül szabad kezet kívánok a kormánynak biztosítani ezért, hogy ezen idő alatt a kormánybiztos 2. Kirendeltségei. 22 337