Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

Rendőrfőkapitányi jelentés a közigazgatási bizottsághoz Sallai Imre és Fürst Sándor letartóztatásáról 1932. augusztus 4. Az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló mozgalom szervezése miatt letartóztattuk a kommunisták magyarországi pártjának három titkárát: Sallai Imrét, Fürst Sándort és Kilián Györgyöt, valamint még 10 egyént, akik közül négyen a szervezkedésben ugyancsak részt vettek, míg 6 egyén ellen az a gyanú merült fel, hogy a mozgalmat támogatták. 1 főkapitány Közig. biz. havi jel. 1932. aug. Sokszorosított másolat. 157. A Reggel c. hetilap tudósítása a „magyar hitleristák" városligeti provokációiról 1932. augusztus 22. Vasárnap délután 5 óra tájban botrány, verekedés és kardlapozás keletkezett harminc 18—20 éves horogkeresztes fiatalember körül, akik bricseszesen, barna ingben, karjukon a horogkereszttel vonultak föl a Ligetben. A „magyar hitleristák" négyes sorokban meneteltek a Városliget ünnepi hangulatban sétáló, vidám közönsége között s megjelenésük nem csekély föltűnést keltett. Később kisebb csoportokba oszolva, horogkeresztes jelvényes kartonlapokat kezdtek osztogatni. Az egyik csoport nem elégedett meg ezzel a propagandával, hanem az Iparcsarnok előtt odalépett egy padhoz, amelyen egy munkáskülsejű fiatalember ült két leánnyal és egy kisfiúval. 1. 1931. szept. 12-én Matuska Szilveszter volt ellenforradalmár katonatiszt, felrobbantotta a biatorbágyi viaduktnál a Budapest—Bécs között közlekedő gyorsvonatot. A merényletnek 34 halálos és több sebesült áldozata volt. Ezt az alkalmat használta fel a gazdasági válság hatására felélénkült osztályharc és tömegmozgalmak letörése céljából a Károlyi Gyula-kormány a már korábban is tervezett rögtönítélő bíráskodás (statárium) bevezetésére. 1932. júl. 15—18 között a rendőrségnek sikerült letartóztatni a KMP titkárságának négy tagját — a dokumentumban említetteken kívül Karikás Frigyest is. Az uralkodó körök megrendült helyzetükben elhatározták, hogy a letartóztatott kommunista vezetőket statáriális bíróság elé állítják s kivégzik. A kormány elhatározásának kitudódásával széleskörű hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom kezdődött. Az akció sikerétől félve a statáriális bíróság júl. 29-én Sallai Imrét és Fürst Sándort gyorsított eljárással halálra ítélte s az ítéletet 2 órán belül végrehajtották. A többi letartóztatott életét végül is a nagyméretű tiltakozási akciók mentették meg. A statáriumot 1932 szept.-ben vonta vissza a Károlyi Gyula lemondása után hatalomra került Gömbös-kormány.