Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

A pestkörnyéki városok vezetőinek értekezlete a villamos viteldíj drágítása és egyéb pénzügyi sérelmek miatt 1932. július 8. A pestkörnyéki városok és községek vezetői dr. Chikán Béla pesterzsébeti polgármester elnöklete alatt ma délelőtt értekezletet tartottak a vármegyeház tanácskozótermében. Az értekezleten a Beszkárt viteldíjemelési szándékában rejlő veszedelmet tárgyalták meg, mely főként a pestkörnyéki városokat érinti. Chikán Béla a székesfővárosnak a környékkel szemben folytatott elzárkózó politikáját tette szóvá és a tervezett viteldíjemelésen kívül a kereseti és forgalmi adókban tízmillió pengőt kitevő károsodásról beszélt, amelyet a székesfőváros vesz el. Szűcs István országgyűlési képviselő felhívta a városok vezetőségeinek figyelmét arra, hogy a városoknak a székesfővárossal szemben megfelelő represzáliákkal

1 kell élnie. Elsősorban vámsorompók felállítását és a környéki nagykereskedelem és közvetlen kereskedelem környékre való áttolódását kell szorgalmaznia. Dr. Helle László az értekezlet előadója ismertette a főváros helytelenül kialakult települési politikáját, majd öt pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő. Propper Sándor országgyűlési képviselő, Molnár József kispesti polgármester hozzászólása után elfogadták az előterjesztett határozati javaslatot, amelyben az értekezlet tiltakozik a környék lakosságát érintő menetdíj emelése ellen, annál is inkább, mert a viteldíjemelés puszta híre is felháborodást keltett a környék lakossága körében és az érdekelt városok és községek önkormányzati szervei szükségét látták annak, hogy már előre is tiltakozzanak minden drágítási törekvés ellen. Elhatározták, hogy az értekezleten résztvevő polgármesterek és községi főjegyzők a Beszkárttal kötött területhasználati szerződéseket

2 a szerződési pontoknak a részvénytársaság részéről történt betartása szempontjából revízió alá fogják venni. A pestkörnyéki közlekedési ügyek egyöntetű irányítása és az ügyekben levő egységes fellépés céljából városok és községenként a képviselőtestület által megbízandó kiküldöttekből álló bizottságot szerveznek. A községek és városok képviselőtestülete által kiküldött bizottsági tagok nevét augusztus l-ig bejelentik. Ez a bizottság felhatalmazást kap az összes székesfővárossal szemben támadt környéki igények tárgyalására és megfelelő lépések megtételére. A bizottság által hozott határozatokat és a képviselőtestületek tiltakozó határozatait megküldik a főispánhoz, alispánhoz, Budapest polgármesteréhez és a Beszkárt igazgatóságához. Végül elhatározták, hogy az értekezlet kérelemmel fordul a kereskedelmi és belügyminiszterhez avégből, hogy a Beszkárt menetrendjét és viteldíját érintő pestkörnyéki városokat érdeklő kérdésekben az illető városok polgármestereit és főjegyzőit is hallgassák meg. 1. Megtorlásokkal. 2. Területhasználati szerződésnek nevezték azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a múlt században a városi tömegközlekedést létesítő magán-részvénytársaságok a fővárostól a közlekedési eszközök üzemeltetéséhez szükséges területeket megkapták. A szerződések lényeges pontja volt az évi bérfizetés mértékének megállapítása, a használati idő tartamának megszabása és az ún. háramlási jog kimondása. Ez utóbbi alatt az értendő, hogy a főváros a megszabott bérleti idő lejárta után díjmentesen kapta meg az egész vállalatot.