Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

A Községi Kenyérgyárnál ki kell hangsúlyozni, hogy a kenyér árát nem hajlandók leszállítani, ellenben ennél az üzemnél két nyugdíjas is van. Az egyik dr. Végh János nyugalmazott tisztiorvos, akinek a Községi Kenyérgyártól, mint üzemi felügyelőfőorvos évi 3000 pengő jövedelme vagy ugyanakkor, amikor a nyugdíja a városnál évi 16 000 pengőt tesz ki, de ezenfelül nevezett még a Vízműveknél is évi 3000 pengő fizetésben részesül.

5 * Tiltakoztunk az ellen, hogy a Lóhúsüzemnél mutatkozó fölösleget

0 beszolgáltassák a központnak és javasoltuk, hogy a lóhús árát, mint amelynek a legszegényebb néposztály a fogyasztója, szállítsák le. * A Vásárpénztárnál a kurzusgazdálkodás

7 azt eredményezte, hogy eddig kb. 16 millió pengőt fizetett rá

8 a főváros erre az üzemre a rossz gazdálkodás folytán ügy, hogy most arról van szó, hogy a Vásárpénztárt felszámolják és a Községi Takarékpénztárba fogják beolvasztani. Nagy ráfizetések vannak a Szent Gellért fürdőnél is, ahol kb. 83 000 pengővel több a kiadás, mint a bevétel. A Széchenyi fürdőnél 430 000 pengő az évi hiány. A Beszkártnál igen súlyos takarékossági intézkedéseket határozott el a törvényhatósági tanács, amely már a közönség helyes kiszolgálásának terhére is megy. Kb. 7 millió kocsikilométerrel csökkentették a forgalmat, ami azt jelenti, hogy nagyon sok kocsit vontak ki a forgalomból és ezzel olyan mérvben csökkentették általában a kocsiforgalmat, hogy a megállóhelyeken állandóan nagy tömegek várják a kocsikat. A kalauzok nem tudják ellátni jegyekkel a közönséget, amiből azután nagy vesztesége származik a vállalatnak. Azonkívül, hogy a Beszkárt 2 és ]/

2 millió pengőt ad a főváros háztartásához, egyes kiadási tételeket erősen csökkentették, de csökkent éppen a fentebb említett forgalomcsökkentés folytán a bevétel is. Pl. Archívum. 658 f. 4/3 3 öe. Sokszorosított másolat. 5. A fővárosi nyugdíjas főtisztviselők mellékjárandóságait ismerteti a 146. sz. dokumentum. 6. A Lóhúsüzem feleslege 1930-ban 12.212 P volt. 7. A keresztény nemzeti politikai irányzat korabeli elnevezése. 8. A Vásárpénztár vesztesége a 30 millió pengőt is meghaladta. A veszteséget a Székesfővárosi Községi Takarékpénztárba történt beolvasztás révén egyenlítették ki, a takarékpénztár titkos aktíváinak felhasználásával. A Vásárpénztár botrányos veszteségei, panamái miatt a főváros vezetősége senki ellen nem tett feljelentést.