Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

Peyer Károly indítványa a törvényhatósági bizottság közgyűlésén a főváros vezetőinek leváltására és a gazdasági válság enyhítését célzó rendelkezések alkotására 1931. október 2. „Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1931. évi szeptember hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén megállapítja, hogy az a gazdasági válság, amely Magyarországon van, rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé az állam és a főváros gazdálkodásában. A gazdasági válság oka a világválságon kívül elsősorban abban a politikai és gazdasági rendszerben keresendő, ami Magyarországon 12 esztendő óta uralkodik. Ez a rendszer gúzsba kötötte az alkotmányos szabadságot és csak így vált lehetővé, hogy éppen a sajtószabadság hiányában ez a parlamentarizmussal álcázott diktatúra kényre-kedvre kiszolgáltatta a dolgozó polgárok életét a kartellek kizsák­mányoló hadának és hogy a Bethlen-kormány tíz éves uralma alatt a parlament fel­hatalmazása nélkül száz és száz millió pengőre menő összeget használt fel olyan ki­adásokra, amelyekre egyáltalában nem lett volna szükség. Csak így vált lehetővé, hogy a közvélemény tudomása nélkül olyan kiadások eszközöltettek az államháztartásban, amelyek költségeit a szegény, dolgozó néposztályoknak kell megfizetniök. Ez a pazarló és vétkes bukott rendszer 1 politikája juttatta annyira az ügyeket, hogy most a főképen kisfizetésű tisztviselők és alkalmazottak fizetését akarják redukálni. Ez a kormányzat tette lehetővé államnál és fővárosnál egyaránt a horribilis mammutjövedelmeket és ennek a rendszernek a fővárosi képviselői a keresztény és egységes pártok politikája volt az, amely odáig juttatta a főváros háztartását, hogy itt is a zárszámadásban körül­belül 30 millió pengő hiány mutatkozik. Bűnös mulasztás terheli a főváros vezetőségét, mert nem szállott erélyesen síkra a főváros életét elsorvasztó új törvény 2 megakadá­lyozása érdekében és mert kormányutasításnak engedve, olyan kiadásokba kénysze­rítette a fővárost, amely egyenlő a pazarlással és könnyelműséggel. Mindezekre való tekintettel a törvényhatósági bizottság a városházi politika exponensével, a főpolgármesterrel és a városházi adminisztráció fejével a polgármes­terrel szemben bizalmatlanságát fejezi ki és követeli Ripka Ferenc és Sipőcz Jenő távozását a főváros éléről. Elhatározza a közgyűlés, hogy feliratot intéz a kormányhoz az általános egyenlő titkos választójog sürgős törvénybeiktatása, a parlament feloszlatása és az új válasz­tások kiírása érdekében. Az a mindent elsorvasztó atmoszféra, amit az 1930. évi XVIII. tc. teremtett a fő­város törvényhatósága életében, parancsoló szükséggé teszi, hogy intézzen feliratot a törvényhatósági bizottság a m. kir. kormányhoz, illetőleg az országgyűléshez, ennek a törvénynek visszavonása érdekében. Ugyancsak feliratot intéz a törvényhatóság a m. kir. kormányhoz, hogy a nyomorgó és a rettenetes téli idő előtt álló, önhibájukon kívül munkanélkülivé vált tömegeknek juttasson munkanélküli segélyt. Foglalja ma­1. Utalás a Bethlen-kormány 1931. aug. 19-én bekövetkezett váratlan lemondására. 2. Az 1930. évi XVIII. tc. a főváros igazgatásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom