Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

állapítva; az elvi kérdésekben a pártok között sincs nézeteltérés, só't a közvélemény is ráütötte erre a maga helyeslő pecsétjét. A főpolgármester úr őméltósága minapi székfoglaló beszédében pregnáns szavakkal mintegy összegezte ezt a programmot, amelynek legfőbb pontjai szervezeti kérdések, így: a közigazgatás egyszerűsítése, az üzemi szervezet revíziója és főleg az üzemi illetménykérdés megfelelő revíziója. Én ezt a programot a magam részéről is elfogadom és bejelentem, hogy bizonyos irányban már előkészületi intézkedéseket is tettem, így az üzemi felső fizetések revíziójára vonatkozó előterjesztés már készen van és bármikor a közgyűlés elé hozható. De egyéb tekintetben is meg van már tulajdonképpen állapítva a programm a pártok általános helyeslésével. így azt hiszem, mindnyájunk érdeke és követelése az, hogy más fórumokkal kapcsolatban is az egységes, nagy és átgondolt városrendezési terv készüljön el, mely a fürdőváros gondolatát is magában foglalja. Nagyon fontosnak tartom a közgazdasági kérdések előtérbe állítását. Budapest a legjobb piaca a mi mezőgazdasági termelőinknek s mi mindent megteszünk, még óriási áldozatok árán is, a budapesti piac fejlesztésére és ez nemcsak fogyasztói, hanem egyúttal termelői érdek is. Az ipar és ennek a keretében a kisipar támogatására munkaalkalmak nyújtásával mindent meg kell tennünk. Ez olyan nagy ipari városnak, mint a főváros, becsületbeli kötelessége. A törvényszerű kereskedelem útjából pedig az akadályokat el kell hárítani. De a legfontosabb és legégetőbb feladatnak a munkanélküliség ellen való küzdelmet és a nehéz szociális helyzet enyhítését tartom. Bejelentem, hogy a munkanélküliség enyhítésére a munkaalkalmak teremtésére a következő összegek állanak rendelkezésre: az az összeg, amely beruházási célokra és munkaalkalmak teremtésére rendelkezésre áll. Azt hiszem, ez olyan összeg, amelyre kevés közület tud rámutatni és amely bizonyára enyhíteni fogja a nagy munkanélküliséget s általában a nyomasztó szociális helyzet könnyítésére fog vezetni. A szociális helyzet egyébként való enyhítésére itt vannak a mi nagy népjóléti intézményeink és akcióink, ezeket változatlanul, sőt erősebb terjedelemben kívánjuk fenntartani. Egyébként a szociális közigazgatás terén újítást tervezek, tudniillik azt, hogy a főváros a társadalom és az egyházak munkája között nagyobb harmónia létesíttessék és erre vonatkozóan szabályrendelet kidolgozására adtam ki utasítást. — az 1927. évi dollárkölcsönből az 1930. évi függőkölcsönből áruhitelezés útján az idei költségvetésben az idei üzemi költségvetésekben 24 millió 30 millió 17 millió 16 millió 5 millió összesen tehát 92 millió Tvhat. biz. közgy. jkv. 1931—61.