Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

vonatkoztatjuk az érvénytelen szavazólapok számát, akkor az arány 9 és J/^-os. Minden jel azt mutatja, hogy ezeknek túlnyomó többsége kifejezetten a k. párt jelszavát követve, szavazott üres szavazólappal. Ezt bizonyítja: a.) az üres szavazólapok bpesti és országos száma közötti ellenmondás. Budapesten hivatalosan 12 128 volt az érvénytelen szavazat száma, míg az egész országban állítólag csupán 10 522. Lehetetlen, hogy az egész országban kevesebb legyen az érvénytelen szavazat, mint magában Budapesten. A kormány látta, hogy az üres szavazatok nagy száma a kommunizmus erejét bizonyítja és ezért kisebbíteni igyekezett (hamisítással) az érvénytelen szavazatok számát, b.) A bpesti választási eredmények kihirdetésekor a sajtó nyíltan bevallotta, hogy az érvénytelen szavazatok kommunista szavazatokat jelentenek. A Nemzeti Újság „feltűnően sok, közel 10 000 üres szavazólapról" a Magyarság : „A szavazatok közül kb. 6—7 % hibás volt, ezeknek a szavazóknak egy része a szociáldemokráciát és a Bethlen rendszert támadó megjegyzést írt a szavazólapra, ami azt mutatja, hogy néhány száz ilyen munkást még sikerült a kommunista agitációval utolérni." A Pesti Napló szerint: „Az urnákban nagyon sok kitöltetlen szavazólapot találtak és néhány olyat is, amelyre lázító szöveget írtak." A következő napon (máj. 17-én) a lapok egyszerre — nyilván felsőbb utasításra — elhallgatnak az üres szavazólapok kérdéséről. c) az érvénytelen szavazólapok óriási arányszáma (9) mutatja, hogy itt nem a szokásos érvénytelen szavazatokról van szó, melyek normálisan alig 1—2 %-ot szoktak kitenni, hanem tömeges, demonstratív szavazásról. d) a rendkívül alacsony szavazói arányszám a bányászoknál mutatja, hogy a bányászoknál leadott üres szavazólapokat a kormány egyszerűen elsikkasztotta, hogy a k. párt tömegbefolyását a bányászoknál eltitkolja. A leadott 10 000 üres szavazat tehát a k. pártra való demonstratív szavazót jelent és mutatja a k. párt tömeggyökereit. Ezt az eredményt a k. párt annak ellenére érte el, hogy taktikai fordulatának végrehajtására, a röpirat elterjesztésére alig 3—4 nap állott rendelkezésére. A baloldali munkások seregszemléjének hiánya. Bár ez a 10 000 szavazat a körülményekhez képest sikert jelent és a k. párt tömegbefolyásának bizonyítéka, mégis meg kell állapítani, hogy a pártot a társadalombiztosító választások alkalmából vereség érte, amennyiben ezeket a választásokat nem tudta felhasználni a baloldali munkások osztályharcos zászló alatt való gyülekeztetésre és seregszemléjére. A választások seregszemléje voltak a szociáldemokráciának, a nyílt fassizmusnak, de nem voltak seregszemléje (illetőleg csak korlátozottan, feltételesen, szűk mértékben) a baloldali munkásságnak. A baloldali munkások elaprózottan szavaztak a választásokon. Egy részük — legfejlettebb részük —• demonstratíve üres szavazólappal szavazott, a másik részük a 3. sz. listára szavazott, de tekintélyes részük vagy tartózkodott a szavazástól, vagy pedig — miután a 3. sz. listára annak fasiszta fertőzöttsége miatt nem szavazhattak és miután a demonstratív szavazásnak viszonylag magas öntudatot igénylő fokára még nem jutottak el — a nyílt fassizmus elleni harc és a szakszervezetek megvédésének jegyében rászavaztak a szd. listára, anélkül, hogy ez a szavazás ezeknek a munkásoknak a részéről a szociálfassizmussal való szolidaritást jelentette volna. A szakszervezeti listára sok ezer munkás szavazott, akik ha lett volna osztályharcos, a baloldali gyülekeztető lista, nem álltak volna be a szak-