Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

azokból az üzemekből szavaztak a III. listára, ahol nekik szervezeti befolyásaik és tradícióik vannak. Az egyes üzemekben pl. a III. listára esett: Emellett látni lehet most már utóbb is, hogy a Haki szervezetbe tömörült munkások nemcsak átmenetien, follobbanásszerűen álltak ellen a fassizálásnak, hanem azt folytatják még ma is, ami annak a bizonyítéka, hogy ők meggyőződésesen baloldaliak, akik nem fogadnak el kimagyarázkodásokat, hanem viszik a harcot életrehalálra. Ezt az áldozatkészséget nekünk nagyon sokra kell becsülnünk. Erre lehet és kell építenünk. A vidéken leadott 25 %-nyi szavazatot már egy kissé bajos megítélni anélkül, hogy közülük véleményt hallanánk. Nem lehet tudni, hogy az ellentétes agitációs anyagokból milyen jutott el hozzájuk. De föl lehet tételezni, hogy ők nem vették észre a fassizmust. Mert hiszen, a kiadott röpiratokból ez nem rí ki elég világosan a politikailag velünk lépést tartani nem tudó munkások előtt. Magáról a Revíziós Ligáról ezek a röpiratok nem írtak, csak a Migray által kiadottakon. Azt, hogy Hakiék lepaktáltak Migrayval pedig főleg csak Pesten tudták úgy széltében-hosszában. Nem nagyon valószínű, hogy ezt vidéken olyan hamar észrevehették. Ebből a tanulság az, hogy a vidékre nagyobb súlyt kell fektetnünk, különösen hasonló nagyobb harcok idején. Ezeket a munkásokat lehet baloldaliaknak értékelni azzal, hogy nincs olyan politikai iskolázottságuk, mint a fővárosiaknak, könnyebben megtéveszthetők átmenetileg. A nemszavazók nagy tömegében főleg a fővárosban nekünk nagy tartalékjaink vannak. Annyi bizonyos, hogy azok voltak az élcsapat, akik szavaztak. De a passivan viselkedő tömeg sem a „tunya tömeg" mint ahogy a bürokrácia a felelősség elhárítása céljából azok fejére szokott olvasni. Belőlük kerül ki ugyan az a több tízezres tömeg, akit a sporton és táncmulatságokon kívül más közesemény alig érdekel, akik az osztályharc hallatára sietve kijelentik, hogy ők politikával nem foglalkoznak. De annyi azonban mégis csak bizonyos, hogy közöttük még igen széles réteg van, amely ahhoz a tömeghez tartozik, akiket megfelelő osztálypolitikával föl lehet rázni és meg lehet nyerni. A Bpesti szavazati jogosultsággal biroknak 35,7 %-a nem szavazott. Ez egy igen nagy szám, de hiszen mi vonzotta volna őket. Az ő követeléseiket nem hangoztatta senki sem, az illegális röplapjaink pedig nem juthattak el hozzájuk. Annyi azonban egészen bizonyos, hogy úgy a fassizmus, mint a bürokrácia jelszavai eljutottak hozzájuk és nem reagáltak rájuk. Tehát nem várnak tőlük semmit, nem hisznek nekik. Nem jobboldaliak ők, hanem egy olyan elfásult tömeg, akit nekünk nehéz ugyan megközelítenünk, de végeredményében mégis csak mi vagyunk képesek őket fölrázni. Tehát ők a mi tartalékjaink. A vidékieknek több mint a 45 %-a nem szavazott, őket máskép kell elbírálni, mint a bpesti munkásságot. Hiszen itt már van talaja a fassizmusnak is, ami előtt nem szabad szemet-hunyni. Míg Pesten ténylegesen igen csekély azoknak a munkaGanz Villany 17 % Láng Gépgyár 12 % Wörner 15,1 % Wulkán 15 % (itt jó volna a számokat még megvizsgálni)