Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

utolsó években a fővárosi költségvetésekbe beállíttattak és a munkák megkezdésének immár mi sem állja útját, sürgősen adassanak ki. A közgyűlés felhívja a tanácsot, hogy a lehető leggyorsabban kezdesse meg a nagy építkezéseket, amelyekre akár a folyó költségvetésekben, akár pedig a 20 millió dolláros külföldi kölcsönben

1 meg van a szükséges fedezet. A törvényhatósági bizottság feliratot intéz a m. kir. kormányhoz, hogy mindazok a függőügyek, amelyek beruházások, vagy folyómunkák címén a belügyminisztérium jóváhagyását várják, sürgősen intéztessenek el. Felír továbbá a törvényhatósági bizottság abban az irányban is a m. kir. kormányhoz, hogy az állami közmunkákat a válság sürgős enyhítésére ő is adja ki. Tegyen meg mindent a tömegek fogyasztóképességének fokozására, hogy ezzel segítségére siessen a sínylődő ipar- és kereskedelemnek. A törvényhatósági bizottság közgyűlése megsürgeti az újonnan épülő házak adómentessége tárgyában tett előterjesztés elintézését, hogy ezzel is mód adassék a magánépítkezés megindítására. Végül felhívja a közgyűlés ismételten a m. kir. kormány figyelmét azokra az árdrágító visszaélésekre, amelyeket a kartellek

2 okoznak, ezzel kedvét szegvén a magánépítkezéseknek és indokolatlanul nagy munkanélküli jövedelmet biztosítván a kartelltőke tulajdonosainak. A törvényhatósági bizottság felhívja a tekintetes tanácsot, hogy a határozatban foglalt Összes kérdésekben késedelem nélkül intézkedjék és a munkákat azonnal írja ki.

3 Egyhangúan magáévá teszi. Ennek megfelelően felhatalmazza a közgyűlés a tanácsot arra, hogy a munkanélküliség által fokozott ínség enyhítésére szolgált karácsonyi segéllyel egyező összeg keretén belül a felmerülő szükséghez képest természetbeni segélyek osztása útján újabb segélyakciót bonyolítson le és erről utólag tegyen jelentést. A közgyűlés ennek a segélyakciónak a költségeire a folyó évi költségvetés IX. fejezet XX. cím Vegyesek, Rendkívüli kiadások között a Munkanélküliek segélye címén előirányzott összegből rendelkezésre álló fedezet terhére 200 000 pengőt azzal a felhívással engedélyez, hogy az ezen összegből tényleg igénybe vett költségfedezet pótlására tegyen a tanács a pénzügyi osztály és pénzügyi bizottság meghallgatása után kellő időben előterjesztést. Egyúttal felhívja a közgyűlés a tanácsot, hogy mindazokat az építkezéseket és egyéb munkákat, amelyek akár fentartott hitel, akár a folyó évi költségvetés, akár beruházókölcsön, vagy egyéb fedezet terhére elvégeztethetők, azonnal írja ki, késede1. A kölcsön ismertetése: 77., 79. sz. dokumentumok. 2. A kartellek kapitalista vállalatok egymás közötti — a termelés mennyiségét, a piac felosztását, beszerzéseik és termékeik közösen megállapított áraira és értékesítésére vonatkozó — megállapodásai nyomán keletkeztek a századfordulót követően. 1931 elején a Bethlen-kormány az egységespárt (Kormánypárt) agrár csoportjának nyomására, a közvélemény megnyugtatására a kartellek túlkapásait, árfelhajtó politikáját s túlmagas nyereségét némileg mérséklő célzatú törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban. A kartellek parlamenti szószólói természetszerűleg élesen támadták a javaslatot a „magyar ipar fejlődése és védelme" jelszavai alapján. Hosszúra elnyúlt, elkeseredett vita után 1931. aug. 27-én a parlament többsége végül is elfogadta s törvényerőre emelte a kormány javaslatát, amely lényegében csupán a kartellek kötelező bejelentését tartalmazta, de az árfelhajtó tevékenységet nem gátolta meg. 3. A rendkívüli közgyűlést Peyer Károly és 40 tvhat. biz. tag írásbeli kérelmére hívták össze. A javaslatot ugyancsak Peyer Károly terjesztette elő.