Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —
nézve. A csalódott intelligens emberekből keletkezik a destrukció vezérkara, mert azt, aki 16 esztendeig tanult abban a reményben, hogy el tud helyezkedni, aki 16 esztendeig dolgozott, várt és festett maga elé légvárakat, amikor ily keservesen csalódik, nem lehet visszatartani attól, hogy éhesen, fázva és rongyosan ne szegődjék olyan tendenciák szolgálatába, amelyek az állam felborítását tűzték ki maguk elé, amely tendenciákkal a múltban már egy ízben találkoztunk. KN. 1927—1932. IX. K. 45—46. o. 101. Petrovácz Gyula ismertetése a képviselőházban a főváros kulturális intézményeiről 1928. március 8. • Budapest székesfővárost kénytelen vagyok úgy beállítani, mint a műgyűjtők között Magyarországon egyik legelső helyen álló kommunitást, hiszen köztudomású, hogy Budapest székesfővárosnak a legmagasabbfokú múzeumai vannak és a legmagasabb fokon álló könyvtára és levéltára van. Budapestnek ezidőszerint van három működésben levő múzeuma: a fővárosi múzeum 1 , amely a főváros történelmi kincseit tartalmazza, azután itt van a Zichy Jenő múzeum, 2 amely különösen németalföldi mesterek és a legrégibb magyar festők, tehát Kupeczky, Mányoki képeiből tartalmaz körülbelül 400 darabos szép kollekciót, míg maga a fővárosi múzeum 35 000 tárggyal szerepel. Itt van azután a székesfőváros aquincumi múzeuma, 3 amely a székesfőváros területén talált római leleteknek rendszeres és európai hírű gyűjteménye. E három létező múzeum mellett most kap majd helyiséget a fővárosi képtár, 4 mert hiszen a székesfővárosnak ezidőszerint a hivatali helyiségeiben, az egyes tanácsnokok és polgármesterek szobájában elhelyezve óriási értékű képgyűjteménye van, amely megérdemli azt, hogy egy központi székesfővárosi képtár-épületben helyezzék el. A magam részéről legszívesebben a Wenkheim-palotát 5 szeretném erre a célra megszerezni, amelyet könyvtár céljára a főváros megszerzett, de melyet e célra átalakítani építészeti bűnnek tartanék. Én tehát azt szeretném, ha ezt a szép palotát a fővárosi képtár számára lehetne lefoglalni és a fővárosi képtárat végre központilag és méltó környezetben elhelyezni. A székesfőváros az ő múzeumainak és képtárainak gyarapí1. 1885-től a Városligetben a Stefánia úton (ma: XIV., Népstadion út) fennálló múzeumépületben helyezték el a főváros középkori és újabbkori várostörténeti gyűjteményét. Kiegészítő része volt a Halászbástya északi tornyában elhelyezett kőtár. 2. Az I., Verpeléti (ma: XI., Karinthy Frigyes) út 3. sz. alatt Zichy Jenő gr. hagyatékát őrizte. 3. 1902-ben épült. Az aquincumi ásatások 1884-ben kezdődtek meg. 4. A IV., Egyetem u. (ma V., Károlyi Mihály u.) 6. sz. alatt a Károlyi palotában helyezték el a XIX. és XX. század magyar festményeinek gyűjteményét. 5. Ma: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, VIII., Szabó Ervin tér 1.
