Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

Bródy Ernő parlamenti felszólalása a fővárosi vámok és illetékek árfelhajtó szerepéről^ valamint a lakásforgalom tervezett felszabadításának várható kihatásairól 1927. július 14. Méltóztassék megengedni, hogy elsoroljam azt a harmincféle adónemet, amely a sertést az óltól az abroszig terheli. 100 kg súlyú sertés ára most 132 pengó'. 132 pengővel indul el a sertés a vidéken, amikor kilép az ólból. Azután rögtön drágul a fuvardíjjal, Budapesten pedig le kell róni a következő díjakat és illetékeket; 2 pengő 64 fillér állatforgalmiadót, 8 fillér leventebélyeget, 4 fillér okmány bélyeget, 40 fillér kövezetvámot, 10 fillér kincstári szemledíjat, 12 fillér járlatátírást, 40 fillér állatorvosi kiszállást. Most megérkezik a sertés a ferencvárosi vásártérre; ott le kell róni útadó címén 1 pengő 52 fillért,, azután fizetni kell 10 fillér kincstári szemledíjat, 40 fillér kövezetvámot, 29 fillér kirakási díjat, 29 fillér fővárosi működési engedélydíjat, 95 fillér vásárdíjat, 65 fillér beszedési díjat, 14 fillér akolbért egy napra, 4 fillér tűzbiztosítást, 40 fillér járlatátírási díjat, 3 fillér bélyegzési díjat, 6 fillér jutalék utáni általános forgalmiadót, egyszeri etetésnél 6 fillér takarmánymonopóliumi díjat. Ez eddig összesen 3 pengő 45 fillér. Most a sertés a henteshez kerül, akinek le kell fizetnie 2 pengő 90 fillér állatforgalmiadót, 8 fillér elhajtási díjat, 95 fillér szúródíjat, 3 fillér bélyegzési díjat, 4 fillér tűzbiztosítási díjat, 14 fillér akolbért, 5 pengő 40 fillér fogyasztásiadót, 82 kg tiszta súly és így 2 pengő 24 filléres átlagár mellett 158 pengő 65 fillér után általános forgalmiadó címén 3 pengő 68 fillért. Ez összesen 13 pengő 22 fillér. A sertés útja tehát az óltól az abroszig ennyibe kerül. De ez érdekli az egyszerű embert is, aki 5 deka kolbászt vásárol este a hentesnél, mert az 5 deka kolbász árában is meg kell fizetnie 30 fillér adót. Ugyanez történik a marhával és a borjúval. A marhánál külön díjak vannak: a marha elhajtása a kapuhoz, vagy a rakodóra 88 fillér, bélyegzési díj 4 fillér, szúródíj 2 pengő 95 fillér, mészáros-ipartestületi járulék 4 fillér, szállítólevél 10 fillér, fogyasztásiadó 20 pengő 40 fillér, járatási költség 2 fillér, 2 %-os állatforgalmiadó 17 pengő 50 fillér, húsvásári díj 26 fillér. De ez még nem minden. Csak mutatóba soroltam fel ezeket, hogy lássuk, a drágaság milyen mértékben emelkedik ezek miatt. Itt vannak a helypénzek, amelyeket helyükért fizetnek a kiskereskedők, kisárusok. Itt vannak nálam az eredeti nyugták és feljegyzések arról, hogy mennyit fizettek békében. Békében fizettek egy vásárcsarnoki helyért 38 pengő 98 fillért (Felkiáltások: Mennyi időre?) Havonta. 1926-ban fizet az illető 69 pengő 12 fillért és 1927-ben 72 pengőt. Itt van egy másik eset. Egy pék, aki 1913-ban fizetett átszámítva 58 pengő 46 fillért, 1926-ban fizetett 207 pengő 36 fillért. Most lemondott a feléről, és a fél árusítóhelyért fizet 136 pengő 80 fillért. Amíg tehát békében az egész elárusítóhelyért fizetett 58 pengő 46 fillért, most fizet a fél árusítóhelyért 137 pengőt. Ebből méltóztatik látni, hogy a vámok, illetékek, forgalmiadók micsoda drágaságot idéznek elő. Még megemlíthetem azt is, hogy a boltbérek szabad forgalmát is