Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

Evégből felkérem az összes tanácsnok és elüljáró urakat, legyenek szívesek a vezetésükre bízott ügyosztályok és elüljáróságok személyzetének tagjai között netalán észlelhető ilyen törekvéseket élénk figyelemmel kísérni. Különösen felkérem azokat a tanácsnok urakat, akik a fővárosi intézetekkel és üzemekkel kapcsolatos ügykörű ügyosztályok élén állnak, alkalmas módon puhatolják ki és figyeljék meg a főváros intézeteinél és üzemeinél inkább megnyilvánulható szociáldemokrata irányzatú törekvéseket. Amikor még figyelmeztetem a tanácsnok és elüljáró urakat arra, hogy ezt a rendeletemet a legbizalmasabb módon kezeljék, egyúttal felkérem, hogy a tisztviselők és egyéb alkalmazottak szakszervezeti beszervezéséről netalán szerzett bizalmas értesüléseiket hozzám szintén bizalmas módon, haladék nélkül jelentsék be. Folkusházy h. polgármester Gy. Pm. biz. 1926—33. Sokszorosított másolat. 82. Az Új Március elemzése Sipőcz Jenőnek a polgármesterválasztáson aratott sikeréről s az egyesült ellenzék által támogatott Bárczy István kudarcáról 1926. október. Másfél évi kínos vesszőfutás után belezökkent végre a magyar szociáldemokrácia budapesti városi politikája a reménytelen bukás kátyújába. A kurzus és demokrácia közötti döntő csatául felfújt polgármesterválasztáson

1 döntő fölénnyel győzedelmeskedett Sipőcz, az ébredő polgármester, Bárczy fölött, akit kurzusölő és új kort hozó Szent György lovaggá nyalt fel a szociáldemokrata kortesszóáradat. A bukás maga sem meglepő, mert inkább csak betetőzése és következménye a balfogások és kudarcok sorozatának, amelyek között születése óta tántorog a demokratikus blokkon belül a szociáldemokrata községi frakció. A legelső kudarc a blokknak 1925 májusában aratott győzelme volt. A „diadalt" munkásszavazatok szerezték meg, amelyek a 250 választott városatyai mandátumból 129-et biztosítottak a blokknak — de ebből csak 54-et a szociáldemokrata pártnak. A polgári klikkek kezére játszott 74 blokkmandátumnál sokkal súlyosabb volt az elvi és osztályönérzetben való pusztítás, amivel a pártvezetőségi kényszer végigdúlta a tömegek gondolkodását. Nemcsak választási szövetségre lépett, hanem közös listát állított fel a polgári pártokkal, amikor a polgári jelöltek közül még a gerincesebb októbristákat is kíméletlenül kiselejtezte Vázsonyi, a jelölő bizottság diktátora. így esett meg, hogy az egységes lista tiszta köpenye alatt bankigazgatók, háziurak, munkásnyúzó kapitalisták, nyu1. 1926. okt. 1-én.