Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —
megszilárdult városi képviselet megteremtette a végleges kiegyezést, 2 amelyről azonban még egy osztrák tőzsdei lap is a következőket állapítja meg: „Az egyezség oly súlyos terhet ró a fővárosra, hogy a szó igazi értelmében nem is lehet kiegyezésnek nevezni, mert hisz ez alatt a hitelező részéről adott legalább is ncminemű engedményt szokás érteni. Itt azonban ily értelmű sikerről szó sem lehet." A megegyezés szerint, amelynek megszületésénél Peidl vezetése alatt szociáldemokraták is bábáskodtak — az adósságot teljes összegében ki kell izzadnia Budapest tömegeinek. Ezenfelül csupán kamat fejében az első öt évben évenként mintegy 300 000, az azután következő három évben évi 400 000 font letelte után kezdődik a két billiós tőkeösszeg törlesztése, aminek 50 év alatt kamatostul meg kell történnie. Anélkül, hogy mélyen belemennénk a számok irdatlan erdejébe, kiszámíthatjuk az első áttekintésnél, hogy a 400 000 fontos kamatteherből fél angol font esik fejenként minden budapesti lakosra (még ha nem is vesszük a túlnyomóan dolgozókra nehezedő adórendszer aránytalanságait figyelembe 3 ). Az öttagú munkáscsalád két és fél font teherrel, vagyis magyar pénzben majdnem 900 000 korona újabb megterheléssel fogja megsínyleni a demokratikus blokk első városházi rendteremtését. Ezt a koloncot nem fogják teljes összegében egyenes adó alakjában a nyakába akasztani, hanem részben elfátyolozzák a gáz, elektromos világítás, vízhasználati díjak további uzsorás felsrófolásával, holott a közszolgálatok terén eddig is Budapest volt a világ legbotrányosabban drágább városa. Messze évtizedekre, jövendő nemzedékekre kiterjedő súlyos megterhelést jelent az ostendei megállapodás, amelyet a kurzista rezsim 4 nem is mert volna magára vállalni. A szociáldemokrata segítséggel, pártszakadás árán 5 létrejött demokrata blokknak kellett kihúznia ezt a tövist. Most már megvan a takarékossági kényszer minden egyébb városi kiadással szemben és kész az ürügy arra, hogy miért nem telik munkásjóléti, népegészségügyi befektetésekre és a dolgozók terheinek könnyítésére a demokrata blokk Budapestjének. A városházi „új korszak" vívmányai Budapesten. Új Március 1925. okt. 201—202. o. 77. Polgármesteri tájékoztató a közgyűlésen a főváros gazdasági helyzetéről 1925. december 6. Igen tisztelt Közgyűlés! Dr. Havass Rezső bizottsági tag úr az egyik elmúlt közgyűlésen interpelláció alakjában bizonyos kérdéseket vetett fel, bizonyos feladatokat jelölt meg, amelyek megoldandók volnának a közgyűlés által és ezekre kérte a tanácsnak, illetve a polgármesternek válaszát. 2. Az ostendei egyezményt 1925. aug. 14-én írták alá. 3. Az adóterhekre vonatkozik a 87. sz. dokumentum. 4. Ellenforradalmi, ún. keresztény nemzeti rendszer. 5. Utalás a szociáldemokrata pártból Vági István vezetésével kivált forradalmi ellenzéki csoportra. (71. dokumentum 1. sz. jegyzete.)
