Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

megszilárdult városi képviselet megteremtette a végleges kiegyezést, 2 amelyről azon­ban még egy osztrák tőzsdei lap is a következőket állapítja meg: „Az egyezség oly súlyos terhet ró a fővárosra, hogy a szó igazi értelmében nem is lehet kiegyezésnek nevezni, mert hisz ez alatt a hitelező részéről adott legalább is ncminemű engedményt szokás érteni. Itt azonban ily értelmű sikerről szó sem lehet." A megegyezés szerint, amelynek megszületésénél Peidl vezetése alatt szociál­demokraták is bábáskodtak — az adósságot teljes összegében ki kell izzadnia Buda­pest tömegeinek. Ezenfelül csupán kamat fejében az első öt évben évenként mintegy 300 000, az azután következő három évben évi 400 000 font letelte után kezdődik a két billiós tőkeösszeg törlesztése, aminek 50 év alatt kamatostul meg kell történnie. Anélkül, hogy mélyen belemennénk a számok irdatlan erdejébe, kiszámíthatjuk az első áttekintésnél, hogy a 400 000 fontos kamatteherből fél angol font esik fejenként minden budapesti lakosra (még ha nem is vesszük a túlnyomóan dolgozókra nehezedő adórendszer aránytalanságait figyelembe 3 ). Az öttagú munkáscsalád két és fél font teherrel, vagyis magyar pénzben majdnem 900 000 korona újabb megterheléssel fogja megsínyleni a demokratikus blokk első városházi rendteremtését. Ezt a koloncot nem fogják teljes összegében egyenes adó alakjában a nyakába akasztani, hanem részben elfátyolozzák a gáz, elektromos világítás, vízhasználati díjak további uzsorás felsrófolásával, holott a közszolgálatok terén eddig is Budapest volt a világ leg­botrányosabban drágább városa. Messze évtizedekre, jövendő nemzedékekre kiterjedő súlyos megterhelést jelent az ostendei megállapodás, amelyet a kurzista rezsim 4 nem is mert volna magára vállalni. A szociáldemokrata segítséggel, pártszakadás árán 5 létrejött demokrata blokknak kellett kihúznia ezt a tövist. Most már megvan a takarékossági kényszer minden egyébb városi kiadással szemben és kész az ürügy arra, hogy miért nem telik munkásjóléti, népegészségügyi befektetésekre és a dolgozók terheinek könnyítésére a demokrata blokk Budapestjének. A városházi „új korszak" vívmányai Budapesten. Új Március 1925. okt. 201—202. o. 77. Polgármesteri tájékoztató a közgyűlésen a főváros gazdasági helyzetéről 1925. december 6. Igen tisztelt Közgyűlés! Dr. Havass Rezső bizottsági tag úr az egyik elmúlt közgyűlésen interpelláció alakjában bizonyos kérdéseket vetett fel, bizonyos feladato­kat jelölt meg, amelyek megoldandók volnának a közgyűlés által és ezekre kérte a tanácsnak, illetve a polgármesternek válaszát. 2. Az ostendei egyezményt 1925. aug. 14-én írták alá. 3. Az adóterhekre vonatkozik a 87. sz. dokumentum. 4. Ellenforradalmi, ún. keresztény nemzeti rendszer. 5. Utalás a szociáldemokrata pártból Vági István vezetésével kivált forradalmi ellenzéki csoportra. (71. dokumentum 1. sz. jegyzete.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom