Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

A munkaidő, a munkabér, munkarend és egyéb munkaföltételek, nemkülönben a szolgálati és fegyelmi szabályzat a szakszervezetekkel egyetértőleg állapítandók meg. 3. A községgel bármily szerződéses viszonyban lévő vállalkozó, vagy a községtől engedélyezett vállalat köteles az illető szakmában a munkások és munkáltatók szervezetei között fenálló munkabéregyezményt (kollektív szerződés) elfogadni. Ha ilyen nem létezik, akkor a község a vállalkozóval kötendő szerződésben az illető szakma átlagos helyi munkaviszonyait kösse ki a munkások részére minimum gyanánt. Ehez képest határozza a minimális munkabért, a maximális munkaidőt es egyéb munkaföltételeket. (Bérzáradék.) Ezen munkaföltételek betartásáért a vállalkozó még azon esetben is felelős legyen, ha a munkák végzését alvállalkozóra ruházta át. A község ne szerződhessen olyan vállalkozóval, aki munkáit — nem a közegészségügyi követelményeknek megfelelő műhelyekben, hanem otthonmunkában végezteti. 4. Az olyan záradék megszüntetését, mely sztrájk és kizárás esetén a vállalkozót kötelezettségének teljesítése alól felmenti (sztrájkzáradék). 5. A főváros szabályrendeleti hatáskörét használja fel munkásvédelmi, különösen a gyermek- és nőmunkások védelmére szolgáló intézkedések hozatalára. A szabályrendeletek munkásvédelmi részét (veszélyes és egészségtelen üzemek, nemkülönben a munkásvédő törvények szigorú és rendszeres ellenőrzését stb.) munkásokból és hatósági kiküldöttekből álló bizottság ellenőrizze. 6. A főváros támogassa a szakegyleteket a munkanélküliség esetére való biztosítás terén. Munkanélküliség idejében építkezések és egyéb városi munkák eszközlendők. 7. A munkások részvételével községi néphivatalok létesítését és balesetbiztosítás és pörös ügyekben ingyenes jogi tanácsadásra, munkásstatisztika fölvételére. 8. A község saját költségén tartozzék gondoskodni alkalmazottainak és ezek családtagjainak nyugdíjáról. VIII. A község szociálpolitikai feladatai. 1. Olcsó és egészséges kislakások építését. 2. A lakások ellenőrzése, hogy a közegészségügyi törvények és szabályrendeletek szigorúan betartassanak, ingyenes lakásközvetítés és lakásstatisztika felvétele. 3. A főváros terjeszkedését és beépítését szolgáló olyan új szabályozási terv készítését, mely elsősorban a lakosság egészségügyét és élelmezését szolgálja, olyképpen, hogy mezőgazdasági területeket igyekezzék a főváros területéhez csatolni. 4. A friss levegőt szolgáló parkok, fásított kisebb területek, gyermekjátszóhelyek létesítéséről a főváros gondoskodjék. 5. A közmunkák tanácsának eltörlését. Az építkezésekre vonatkozó összes ügyeket maga a főváros közvetlenül intézze. 6. Olcsó és jó közlekedés létesítését a kültelkekről és környékbeli községekből. Munkásjegyek és jegyfüzetek kiadását. 7. Az élelmiszerhamisítás meggátlása céljából az élelmiszergyártás és árusítás szigorú ellenőrzését. 8. Az élelmiszerpiacon az aukciós árverés bevezetését. 9. Egészséges és olcsó fűtőanyagot szolgáltató szén és fatelepek fölállítását.