Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

a fővárosi választásokkal szemben, mint a nemzetgyűlési választásokkal szemben. Munkásszavazatok estek esetleg ellenzéki képviselőkre, de semmi esetre sem kerültek be oda a párt ezen állásfoglalása folytán szociáldemokrata képviselők. így nekünk nincs módunkban azokat a sérelmeket, és azokat a szempontokat, amelyek a munkásokat közelről érintik, a főváros törvényhatósági bizottságában szóvá tenni, kénytelenek vagyunk tehát ide hozni a nemzetgyűlés elé, mert véleményem szerint ez a kérdés is olyan, hogy felette nem lehet szemlehunyva tovább haladni. A kormány nem nézheti tétlenül hogy a főváros törvényhatóságának csonka része tovább vezesse a főváros lakosságának ügyeit. Különösen nem nézheti ezt tétlenül a kormány és a nemzetgyűlés akkor, amikor azt látjuk, hogy ez az úgynevezett többség a főváros közgyűlésén lényeges kisebbségét képezi a főváros lakosságának és ennek a kisebbségnek nincs is joga, nincs is meg az erkölcsi lehetősége, az erkölcsi ereje ahhoz, hogy a főváros lakosságának összessége nevében beszéljen. Szerencsére itt vannak előttünk a legutóbbi nemzetgyűlési választások eredményei. Ezeknek nyilvánosságra jutása után a főváros közgyűlésének kötelessége lett volna lemondani és szavazás alá bocsátani az ő mandátumát is, mert ez a szavazás világosan megmutatta, hogy a fővárosban nincs a többségi párt mögött a lakosság többsége, hanem ma csak a véletlen folytán intézi a főváros ügyeit. A legutóbbi nemzetgyűlési választások alkalmával az első szavazókörben a szociáldemokrata szavazók száma 21 291 volt, az összes szavazók 32,7 %-a. A második szavazókörben a szociáldemokrata szavazatok száma 48 129 volt, az összes leadott szavazatoknak 40,4 %-a. A harmadik szavazókörben 51 698 szociáldemokrata szavazat volt, az összes szavazatok 41,4 %-a. A fővárosban tehát leadtak Összesen 121 748 szociáldemokrata szavazatot, ami közel 40 %-a az összes szavazatoknak. A liberális szavazatok száma 72 430 volt, úgy, hogy a szociáldemokraták szavazataival együtt 194 178 szavazatot tesznek ki. Ezzel szemben az összes keresztény pártok, a Wolff-párti meg a többi árnyalatok összesen 63 298 szavazatot kaptak, tehát a szociáldemokrata és liberális szavazatoknak egyharmadát. Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy a főváros törvényhatóságának többsége Budapest lakosságának csak egyharmadát képviseli. Méltóztassanak azonban megengedni még egy dolgot, azt, hogy egész őszintén kijelentsem, hogy én kétlem, hogy ha ma még egyszer szavazásra kerülne a sor, az úgynevezett keresztény pártok kapnának-e 63 000 szavazatot. Nagyon kétlem ezt és azt hiszem, hogy a legközelebbi választás az én álláspontom helyességét fogja igazolni és be fogja bizonyítani, hogy a fővárosban ez a 63 000 szavazó sem lesz megtartható a többségi párt részére. A választást már a múltkor megelőzte egy eset, amely ide került a nemzetgyűlés elé. A főváros törvényhatóságának többségi pártja érezte, hogy a legközelebbi választáson csak úgy tudnak bejutni többségben, ha a választói névsort durván meghamisítják. Nem is szegyeitek magukat; ezt a hamisítást egészen szemérmetlenül követték el, úgyhogy a kormánynak rendelettel kellett köteleznie őket arra, hogy ezt a hamisítást korrigálják. Igaz, hogy nem korrigáltatott teljesen, magával azonban azzal a ténnyel, hogy a közfelháborodás nyomása alatt, amely ennek az intézkedésnek a nyomán keletkezett, a kormány kénytelen volt rendeletének érvényt szerezni és utasítani az összeíró küldöttségeket, már el van ismerve a hamisítás ténye, úgyhogy a főváros törvényhatósága, ha egy kis erkölcsi érzék lett volna benne, — értve