Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

B) Jelentés a mozgalom vezetőiről 1922. november 9. Október hó elején az állam és társadalmi rend eró'szakos felforgatására irányuló szövetség bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyeztünk 13 egyént. A vezetők Singer (Gerő—Szerk.) Ernő 24 éves orvostanhallgató, Greiner Ferenc 26 éves magántisztviselők voltak. Céljuk volt Magyarországon, részint Bécsből, részint Moszkvából kapott idegen valuták felhasználásával a tanácsköztársaságot visszaállítani. Szervezkedésük sejtrendszer alapján történt. Lapjuk volt „A kommün" és az „Ifjú proletár". A vidéki csoportok főszervezője Udvaros István szombathelyi szociáldemokrata párttitkár volt. főkapitány. Közig. biz. havi jel. 1922. okt. Sokszorosított másolat. 45. Közigazgatási bizottsági indítvány Bethlen István miniszterelnökhöz a sajtótörvény szigorításáról 1922. október 9. A közelmúltban egyre több olyan körülmény volt észlelhető, amelyek arra engednek következtetni, hogy a sajtó egy része még mindig nincs tudatában annak a kötelesség- és felelősségérzetnek; amelyet a közvélemény a jelen súlyos politikai és gazdasági viszonyok között mindenkitől, de legfőképpen azoktól joggal megkívánhat, akik az ország közvéleményét irányítani és hírszolgálatát ellátni hivatva vannak. így a sajtó bizonyos részében napról-napra lázító tendenciájú közlemények jelennek meg, amelyek alkalmasak arra, hogy a nehéz gazdasági viszonyok miatt amúgy is súlyos gondokkal küzdő fővárosi lakosságnak törvénytiszteletét és a hatóságokba helyezett bizalmát megingassák. Ugyanezen sajtóban továbbá igen gyakran jelennek meg valótlan hírek is, megtörtént eseteknek a valóságtól eltérő, és tendenciózus beállításban közölt leírásai, amelyek nyilvánvalóan ugyancsak a fenti célzattal az állami és társadalmi rend megbontására való törekvést rejtenek magukban. Bár a kir. bíróságok törvényben előírt kötelességükhöz képest minden egyes esetben a törvény teljes szigorával torolják meg a tudomásukra jutott sajtó útján elkövetett büntetendő cselekményeket, nézetünk szerint a békeidő normális viszonyai között létrejött 1914. évi XIV. t.c.

1 a mai viszonyok között már nem nyújt 1. A sajtóról szóló törvénycikk.